1
Ez még nem a háború, csak csak az orosz-fehérorosz hadgyakorlat (Fotó: TASR/AP)
Megosztás
Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.
A mai LÉNYEG meghallgatható itt:
Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!
Az orosz-fehérorosz hadgyakorlat tovább folytatódik, habár már vasárnap be kellett volna fejeződnie. Ukrajna keleti részén, a szakadár donyecki és luhanszki „népköztársaságokban” már lőnek: a szakadár erők szerint az ukránok sértik meg naponta több százszor a tűzszünetet, az ukránok szerint viszont provokáció folyik, valójában „magukat” lövik a szakadárok. Moszkva már jelentette, hogy az ukrán hadsereg szétlőtt egy határellenőrző pontot, ami Oroszország területén volt. Az ukránok cáfolnak, hülyék lennének most lőni, amikor majd kétszázezer orosz katona van a határaik mentén. Vagyis beindult az orosz propaganda, és már éles tölténnyel lőnek, legalábbis a szakadárok. Az orosz propaganda épít arra is, hogy a két szakadár tartományból – állítólag – Oroszországba menekítik a gyerekeket és a nőket.
A "grúz modell"
Putyin valószínűleg a „grúz modellt” követi. 2008-ban Grúziába, vagyis az ottani szakadár tartományba, Dél-Oszétiába egy hadgyakorlatot követően törtek be az orosz egységek, és csaknem egészen Tbilisziig masíroztak. Dél-Oszétia és Abcházia szintén nem a grúz kormány ellenőrzése alatt állt már akkor, az ott élőknek Oroszország kérés nélkül adta az orosz útlevelet, majd az „orosz lakosság” védelme érdekében Putyin beküldte az orosz tankokat.
Nemcsak ezt a két tartományt foglalták el, amelyek gyakorlatilag Grúzia 20 százalékát teszik ki, hanem több várost is elfoglaltak az ország belső területei, és a főváros Tbiliszi ellen is légitámadásokat hajtottak végre.
Majd a tűzszünet megkötése után „nagylelkűen” visszavonultak Abcháziába és Dél-Oszétiába, amelyek ma is orosz fennhatóság alatt álló, szinte senki más által el nem ismert „független” államok.
Vagyis várható, hogy Putyin hamarosan bevonul a két szakadár államba, azaz Ukrajnába. Luhanszk és Donyeck elismerését hétfőn sürgette az orosz biztonsági tanács is, és hát Putyin ilyen sürgetésnek valószínűleg nem fog ellenállni. Ugyan „elvileg” megegyeztek Joe Bidennel, hogy tárgyalni fognak Ukrajna sorsáról, de várhatóan ez a találkozó egy ideig még nem jön létre, legkorábban a két szakadár terület orosz elfoglalása után…
2014 után Putyin várhatóan újabb területet szakít ki Ukrajnából, végleg leválasztja a szakadár megyéket keleti szomszédunkról, és örülhetünk, ha megáll a határukon.
Átadták Ján Kuciak és Martina Kušnírová pozsonyi emlékművét
Hétfőn emlékeztünk Ján Kuciak és jegyese, Martina Kušnírová meggyilkolásának negyedik évfordulójára. A fővárosban végre már méltó emlékművet állítottak a két fiatalnak, nagymácsédi házukban azonban még mindig nem sikerült méltó emlékhelyet kialakítani. Nagyszombat megye ugyan már megígérte, hogy elkezdődik az átalakítás, állítólag pénz is van rá, de eredmény egyelőre még nem látszik.
A gyilkosság óta eltelt négy évben rács mögé kerültek a gyilkosok, de a megrendelő Marián Kočner ellen még mindig folyik a per.
A Kuciak-gyilkosság társadalmi hatásairól Balog Beáta, a Sme napilap főszerkesztője beszélt a Paraméter Podcastnak.
Sztrájkoltak az egyetemek, de alig lehetett látni
Kicsit észrevétlen, két órás sztrájkkal tiltakoztak hétfőn az egyetemek a felsőoktatási törvény átalakítása ellen. Az akcióval, amelyhez 67 egyetemi kar csatlakozott, ara akarják rákényszeríteni az oktatási minisztériumot, hogy alaposabban dolgozza át a már parlamentben lévő tervezetet.
Az egyetemi szenátusok szerint az ugyanis komolyan korlátozná az autonómiájukat, például nem fogadhatnék el szabadon a költségvetésüket, a rektorokat nem a szenátusok választanák, és a diákok beleszólása is kisebb lenne az egyetemek irányításába.
Azonban az akadémiai közeg sem egységes ebben a kérdésben, néhány egyetem nem csatlakozott a kezdeményezéshez, és a hallgatók országos szervezete sem veti el teljesen a reformot. A törvény elfogadásáig még van néhány hét, a parlament márciusi ülésén lehet rá számítani, de ha az egyetemek tényleg el akarnak érni valamit, akkor a két órás, szinte láthatatlan sztrájknál többre lesz szükségük.
Lajos P. János