1
Fotó: TASR
Megosztás
Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.
A mai LÉNYEG meghallgatható itt:
Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!
Két nap alatt két lépéssel került közelebb a kormány a büntetőjogi csomag elfogadásához. Csütörtökön a gyorsított eljárásban való tárgyalást szavazták meg a kormánypárti képviselők, ma pedig az első olvasat is befejeződött, és szűk 76 vokssal a második olvasatba került a törvény. Úgy látszik, az ellenzék idáig tudta fékezni a törvény elfogadását, amely jelentősen csökkenti a büntetési tételeket és az elévülési időt a korrupció esetében, valamint felszámolja a szervezett bűnözés felszámolásával foglalkozó Speciális Ügyészi Hivatalt.
A koalíció képviselői és maga a kormányfő is ígéri ugyan, hogy bizonyos pontokon még módosulhat a büntetőjog átalakítása, de ezek csak kisebb korrekciók lesznek, egy-két évvel emelkedhetnek egyes büntetési tételek vagy az elévülési idő.
A speciális ügyészség azonban megszűnik, és várható, hogy több politikus ellen folytatott büntetőeljárás is el fog évülni.
Nem lesz könnyű az átmenet sem, hiszen az ügyészeknek több ezer ügyet kell átvizsgálniuk, hogy újra megállapíthassák, bűncselekmény-e egyáltalán amivel a vádlottakat vádolják. Borítékolható tehát a káosz, ami újra csak a vádlottaknak kedvez.
Ha a koalíció folytatja a parlamenti vita korlátozását – az éjszakai tárgyalásokat vagy a vita időbeli korlátozását – akkor akár jövő héten rábólinthatnak a képviselők a törvényre.
Ugyan várható, hogy a köztársasági elnök alkotmányellenességre hivatkozva visszaadja a jogszabályt, de az február közepén így is életbe léphet. Ez sok koalíciós politikusnak vagy hozzájuk közel álló embereknek jelent majd nagy megkönnyebbülést.
Forró a szlovákiai összmagyarság jelöltje lenne, de ez a pártjával sem sikerült neki
Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke és egyben köztársaságielnök-jelöltje, ma leadta az indulásához szükséges támogató aláírásokat: Forró szerint a szükséges közel dupláját, mintegy 30 ezer aláírást tartalmazó ívet adtak le. A jelölt azonnal meg is fogalmazta, hogy szerinte mit tart a választás legnagyobb tétjének: az ő eredményében állítólag mutatkozik majd meg a szlovákiai magyarság ereje.
„Az első körben közösségünknek meg kell mutatnia az erejét, azt, hogy van önbizalmunk, és nem lehet bennünket félreállítani” – mondta a választás első fordulójáról Forró.
Ehhez azonban azt kellene elérnie, hogy a szlovákiai magyarság valóban a saját jelöltjének tartsa. Ezt azonban a pártja vezetőjeként sem sikerült elérnie, amit mutat a parlamenti választáson elért 4,3 százalékos eredmény. Forró a köztársaságielnök-választáson 4 százalékkal is elégedett lenne, vagyis alacsonyabbra teszi a lécet, mint amit a pártja átugrott szeptember végén. Ez a tény nem túl nagy önbizalomról árulkodik.
Ficóval és Šimkovičovával egyezkedett a Magyar Szövetség elnöke
Forró Krisztián a támogatói aláírások leadása után rögtön a kormányhivatalba sietett, ahol Robert Ficóval és Martina Šimkovičová kulturális miniszterrel találkozott. A Magyar Szövetség tájékoztatása szerint két fontos kérdésben is sikerült megegyezniük: a Kisebbségi Kulturális Alap megőrzi függetlenségét, a kormány kisebbségi ügyi biztosa pedig dolgozhat a kisebbségek jogállásáról szóló törvényen.
A megegyezés egyik hátulütője, hogy Forró két olyan emberrel egyezett meg, akik ellen hetente több tízezren tüntetnek a demokrácia és a jogállam védelme érdekében.
Lehet ugyan azzal érvelni, hogy azzal kell tárgyalni, aki hatalmon van, de felmerül a kérdés, hogy milyen segítséget lehet elvárni attól a miniszterelnöktől, aki a jogállam lebontásán dolgozik, és attól a kulturális minisztertől, akinek a leváltását szinte a teljes kulturális szcéna és közel kétszázezer ember követeli
A Fico-kormány is közeledne Azerbajdzsánhoz, ebben is Orbán példáját követheti
Robert Fico nemcsak Orbán Viktor uniós politikáját próbálja lemásolni, hanem az unión kívüli baráti kapcsolatait is Orbánhoz hasonlóan képzeli el. Erre utal, hogy sajtóhírek szerint Azerbajdzsánnak akar fegyvert eladni a Robert Kaliňák vezette védelmi minisztérium. Azerbajdzsán indexen van, mióta 90-es évek közepén először támadta meg az örmény kisebbség által lakott Hegyi Karabahot. A területet idén ősszel teljesen elfoglalta, a mintegy százhúszezres örmény lakosságot pedig elűzték otthonából.
Habár az örmények keresztények, a magyar kormány is inkább az azeri muzulmán vezetéssel ápol jó viszonyt. Várható, hogy ezt az utat követi majd a Fico-kormány is, ha tényleg bebizonyosodnak a Zuzana önjáró lövegek eladásáról szóló hírek.
Az üzletet „olajozhatja” az azeri földgáz is, ami az Orbán kormánynak – és feltehetően Ficóéknak – is jelentős vonzerővel bír. Ficónak és kormányának az azeri-örmény konfliktus esetében úgy látszik nem olyan fontos a „béke”, mint az orosz-ukrán háborúban, vagy úgy gondolja, hogy az erősebb felet nyugodtan felfegyverezhetik.
Lajos P. János