Várható a vírus második hulláma, de az egészségügy már felkészült a helyzetre

A Szlovák Tudományos Akadémia virológusa, Tatiana Betáková a Sme.sk portálnak azt nyilatkozta, hogy a vírus itt van velünk, nem számoltuk fel, hiszen még nincs ellene hatékony szérumunk, vakcinánk.

Miközben Szlovákia fokozatosan enyhíti az intézkedéseket a koronavírus terjedése ellen, más országokban szigorítják azokat, mivel a regisztrált fertőzések száma hirtelen megnőtt. Megerősítést nyert, hogy továbbra is a legfontosabb dolog az emberek közötti kapcsolatok számának csökkentése, a szájmaszk viselése és a rizikósnak vélt személyek karanténban tartása.

Amikor a koronavírus második hulláma eléri az országot, az utóbbi hónapok eseményeinek köszönhetően elmondható, hogy Szlovákia felkészült a helyzetre. Erről a kórházak, a vizsgálati laboratóriumok és a szakértők számoltak be a lapnak.

A kórházak már tudják, hogyan kell osztályozni a betegeket úgy, hogy ne fertőzzék meg sem egymást, sem az egészségügyi szakembereket. Létrejöttek a kijelölt, úgynevezett vörös kórházak hálózata, amelynek feladata a vírusos páciensek gondozása.

Szlovákia feltöltötte a készleteket, így van elég lélegeztetőgép, és a laboratóriumok működési feltételeit úgy alakították, hogy már akár napi 5000 mintát is ki tudtak értékelni.

Ugyanakkor azt is látni, hogy az ország lemaradt például a tesztelések más formáinak bevezetését illetően. Ilyen például az a tömeges állapotfelmérés, aminek segítségével gyorsan megállapítható, hogy a fertőzöttek száma gyorsabban növekszik-e a korábbiakhoz képest. Vagy itt van a koronavírus szennyvízben történő kimutatása, amit például Hollandiában végeznek, ez is figyelmeztető jelzésként szolgálhat, és még csírájában azonosíthatóvá teszi az esetleges második hullám kezdetét. Tajvanban vagy akár Csehországban is már a mobiltelefonok segítségével nyomon tudják követni, hogy egy rizikós személy kikkel találkozott, és hogyan terjeszthette a fertőzést. Ez a rendszer továbbra sem működik Szlovákiában.

A kórházaink azonban menet közben megtanultak igazodni az új helyzethez. Meg kellett határozniuk a pontos eljárást, hogy izolálják a fertőzötteket más betegektől.

"Én ezt a földrengéssel hasonlítanám össze. Elméletileg mindenki tudja, mit kell tenni, ha megtörténik, de ha még soha nem tapasztaltuk meg a földmozgást, akkor nem igazán tudjuk, mi is ez az egész" – mondja a kassai Louis Pasteur Egyetemi Kórház infektológusa, Pavol Jarčuška.

A kórházak előtt sátrakat állítottak fel, ahol a betegeket szétválogatják a létesítménybe való belépés előtt. A piros karkötőt azok kapnak, akiknél feltételezik, hogy koronavírussal fertőzöttek, azaz legalább 38 fokos lázuk van, köhögnek vagy légzési problémákkal küzdenek. Az ilyen betegek csak a kórház kijelölt zónáiban mozoghatnak, és mindaddig, amíg a koronavírus gyanúját a teszt nem zárja ki, izolálják őket másoktól. A fehér karkötőt olyan páciensek kapják, aki feltételezhetően nem betegek.

A kórházak fokozatosan újrahangolták a belső működésüket. Például kerülik a személyes kapcsolatot a fertőzött személyekkel, kivéve, ha ez elkerülhetetlen.

"Normális esetben a nővér méri meg a páciensek hőmérsékletét. Most már van egy kamerával felszerelt kommunikációs eszközünk a szobákban. A vírusos beteg maga méri a hőmérsékletét, és a nővér kívülről ellenőrzi, jól csinálja-e" – magyarázza Jarčuška.

"Szükség szerint ágyakat tudunk fenntartani a betegek számára, és megfelelő egészségügyi ellátást tudunk biztosítani számukra" – szögezi le Eva Kliská is, a pozsonyi Egyetemi Kórház szóvivője a fertőzés második hullámával összefüggésben.

Az új kormány magánlaboratóriumokat is bevonott a tesztelésbe, és ma az állami intézetekkel együtt napi 5000 mintát értékelhetnek. Körülbelül hatvan gyűjtőhely található a kórházak előtt. A tesztelés még nem ért véget, annak ellenére, hogy a fertőzöttek száma kedvezően alakul.

Peter Lednický, az Alpha Medical magánlaboratórium igazgatója elmondta, hogy még ha a mobil gyűjtőhelyeket egy idő után bezárják a javuló járványügyi helyzet miatt, szükség esetén képesek lesznek gyorsan újból kiépíteni azokat.

Lednický szerint csupán az a kérdés, hogy honnan fogjuk tudni, mikor kezdjük újra a tesztelést, mert ez majd fontos lesz. A megfelelő időben történő újraindítás megfékezheti a járvány második hullámát, mielőtt az teljességében kibontakozna.

"A fertőzöttek nagy része nem produkál tüneteket, de a vírust ugyanúgy terjesztik" – mondja a laboratóriumi igazgató. Ezért szerinte fontos lenne bevezetni azt, hogy az orvosok a pácienseik preventív vizsgálata során letesztelnék a vérben található antitesteket.

"A lakosság tömeges tesztelése vagy a szennyvíz vizsgálata, figyelmeztető jelzésként szolgálhat arról, hogy mennyire terjed a vírus" – mondja Martin Smatana egészségügyi elemző. Az Egészségpolitikai Intézet elemzői még április végén kiszámították, hogy a fertőzés kibontakozásának valószínű forgatókönyve alapján szeptember közepén, azaz a csúcspont elérésekor 71 betegnek lesz szüksége lélegeztetőgépre.

Szlovákia képes kezelni egy ilyen kihívást, az országban van elegendő lélegeztetőgép, hiszen az elmúlt időszakban több mint ötszáz ilyen speciális eszközt szereztek be. Ezen kívül június végéig további háromszáz készülék érkezik.

Az új fertőzések számának esetleges növekedésével Szlovákiának fel kell készülnie az emberek mobiltelefonon keresztül történő monitorozására, a mobilszolgáltatók adatainak köszönhetően.

"Ez az utolsó kulcsfontosságú intézkedés, amely még mindig hiányzik" – magyarázza Smatana, az Egészségügyi Minisztérium Egészségpolitikai Intézetének vezetője.

Ennek néhány napon belül meg kellett volna változnia, de most az Alkotmánybíróság gördített akadályt a megvalósítás elé, mert felfüggesztette a telekommunikációs törvény módosítása egy részének hatályát. Ugyanakkor szerdán a kormány jóváhagyta az úgynevezett intelligens karantént, amely lehetővé teszi a külföldről visszatérők számára, hogy 14 napos karantént otthon töltsék, és nem az állami gyűjtőhelyeken.

(Sme.sk)