1
Fotók: Paraméter
Megosztás
Szerda estére a helyi kultúrházba hívtak össze lakossági fórumot a hodosiak, hogy megtárgyalják a Horthy-szobor ügyét. Mint ahogy az már ismeretes, a helyi templomkertben szerettek volna Horthy Miklósnak mellszobrot állítani, majd felsőbb nyomás hatására a helyi presbitérium átgondolta az ügyet.
Ahogy arról már korábban írtunk, a szoboravatási szándék heves ellenérzéseket váltott ki nem csak a helyeikben, de számos polgári társulás, civil személyiség, egyházi szervezet, történész, és politikus körében. Majd a Fazekas László püspök és Fekete Vince főgondnok által aláírt nyilatkozat, melyben felszólították a hodosi presbitériumot, „hogy korábbi döntésüket átértékelve Horthy Miklós szobrának felállítását ne valósítsák meg” gondolkodásra késztette őket.
A szobor már Hodosban van
A szoborállítástól ugyan elálltak, de az alkotást mégsem adják vissza az adományozónak, a helyi lelkészlakban helyezik el egy arra a célra kialakított külön helyiségben. „A Nemeshodosi Református Egyházközség Presbitériuma megerősítve korábbi határozatát, tisztelettel és köszönettel elfogadja a Horthy Miklós Társaság adományát a Horthy Miklós kormányzót ábrázoló mellszobrot. A reformációra emlékező ünnepi úrnapi istentiszteletén 2017. október 29-én, vasárnap d.e. 1100 órai kezdettel fejet hajt a többi református hithőssel együtt a kormányzó emléke előtt is, tudomásul véve, hogy EZ IDŐ SZERINT LELEPLEZHETETLENNEK NYILVÁNÍTTATOTT a főméltóságú kormányzó úr mellszobra.
Várva azt a kegyelmi időt, aminek rendjében Horthy Miklós az őt hithősként megillető méltó helyére kerülhet a magyar reformátusság és az egyetemes magyarság életében. A mellszobor a Lelkészi Hivatal erre a célra kialakított különtermében lesz ideiglenesen elhelyezve” – jelent meg a presbitérium második ülése után a nyilatkozat.
A hodosiaknak nem tetszik Horthy
A helyiek, miután megtudták, hogy Horthy Miklós szobra a faluba kerülne, azonnal tiltakozásba kezdtek. Elindult egy Facebook-csoport is, járták a falut a szóbeszédek arról, hogy mi lesz, hol lesz és mikor. Végül az önkormányzat, mely az elejétől fogva elhatárolódik a szoborállítási szándéktól egy nyilatkozatot adott ki:
„Ezen nyilatkozatunkkal elhatárolódunk a Nemeshodosi Református Egyházközség szoborállítási szándékától és tiltakozunk ellene! Ellenzünk bármely időben minden olyan tevékenységet, amely a Horthy-korszakot, annak vezetőjét és bármiféle szélsőséges nézeteket éltet!”
Hiába keresték a hodosiak, nem találtak semmiféle párhuzamot Horthy és a falu között. „Nincs semmilyen kötődésünk hozzá és azt gondolom, hogy Hodos községben többek között azért nincs helye ennek a szobornak, mert szobrot olyan személyeknek állítunk, akik valamilyen módon kötődik a közösséghez. Ennek a szobornak a jelenléte nem csak a jelenünket, amit már valamilyen módon befolyásol, de a jövőnket is befolyásolja. Érzek annyi felelősséget magamban, hogy ezt a jövő generációjára ne hagyjuk hagyatékul” — mondta Szabó Katalin hodosi lakos, a református egyházközösség tagja és a községi hivatal alkalmazottja, a fórum kezdeményezője.
Szabó Katalin
Közel nyolcvanan gyűltek össze a helyi kultúrházban, hogy elmondják véleményüket. Mindenki szót kapott, aki jelentkezett.
A jelenlévők szinte kivétel nélkül a szoboravatás, illetve a szobor jelenléte ellen tették le a voksot. Többen a lelkészasszony leváltását szorgalmaznák.
Horthy árvái is megszólaltak
A fórumon ismét szót kaptak azok, akik a legutóbbi képviselő-testületi ülésen elmondták saját történetüket, akik a Horthy-korszakban gyermekként tapasztalták meg annak borzalmait és igazságtalanságát. Jelen volt Bufla Miklós a Hviezdoslav utcai alapiskola alapító igazgatója, aki történelem és filozófia szakos tanár is. „Akkor nagyon sok család lett a rezsim áldozata, csonka családok és árvák emlékeznek erre a mai napig, s ezzel a szoborral őket csúfolnánk ki. El is érzékenyülök, hiszen magam is Horthy Miklós árvája vagyok, ezért is érzem jogosnak az előbb elfogadott memorandumot” — fogalmazott.
Orbán Péter nem csak a saját bőrén tapasztalta a korszak tragédiáját, de felesége, aki éppen fél éves volt, mikor elvitték az édesapját, félárva lett. A mai napig, sok kutatás után sem sikerült megtudniuk, hol fekszik soha nem ismert apósának teste.
Sokan a megjelentek közül elmondták, a lelkészházaspár nem először bolygatja meg a falu életét.
„Itt lehet, hogy valami bosszúról van szó” — hangzott el. „Született hodosiként, amikor a Facebookon láttam a meghívót a szoboravatásra, arra gondoltam: Mi a francért kell nekünk egy Horthy-szobor? Az első alkalomtól fogva, az volt a kérdésem, hogy akiben megszületett ez az ötlet, vajon tisztában van-e azzal, ki volt valójában Horthy. Az emberek gyakran furcsa és rossz döntéseket hoznak, melyek táptalaja legtöbbször a tudatlanság” — hangsúlyozta ifjabb Fábián László. Hozzátette, szerinte az egyháznak az lenne dolga, hogy imádja az istent és segítse az embereket, ne megossza azokat és feszültséget szítson.
„Valahogy meg kell állítani a lelkészasszonyt, abban is biztos vagyok, hogy le kell állítani azt, hogy ez a szobor itt helyre leljen és az a tény, hogy egy idegen társaság akar ide behozni egy szobrot, felteszi a kérdést: Miért?”
— zárta gondolatait.
Álljanak tovább!
Szabó Ferenc családját is nagyban érintették a Horthy-korszak borzalmai, hiszen három nagybátyja is a háborúban lelte halálát. „Nem gondolkodik el a lelkészházaspár azon, hogy a tettük szégyen ez egész falura nézve? Nem csak ebben az országban, de a határon túlról is érdeklődnek az ügy iránt. Van miért felháborodni, főleg azon, hogy ilyen lelkészházaspár irányítja ez egyházat a faluban, mert nagyon sokszor felkeverték már az állóvizet, úgyhogy nagyon jó volna már őket innen eltávolítani a szoborral együtt” — jelentette ki, amely kijelentést pedig hatalmas tapsvihar követett.
Persze az érintett Kis-Csáji Julianna lelkészasszony ezt nem hallotta, a sajtónak is többször elmondta, nem nyilatkozik. A lakossági fórumon nem jelent meg, pedig hallhatott annak szervezéséről, hiszen a hangosbemondó is hirdette. Sejthette, nem fogadnák őt tárt karokkal. „Minek kell ide olyan lelkészházaspár, akik mindig összeuszítsák az embereket. Menjenek el innen, hívjanak ide egy fiatal házaspárt, akik megbecsülik a falut, a templomot és a hívőket” — mondta Fábián Julianna.
Utánanéztünk, hogy a legutóbbi, a 2011-es népszámlálási adatok szerint Hodosban 364 református hívő volt, Nagyabonyban pedig 193 (ők is Hodoshoz tartoznak). Ebben még semmi érdekes nem lenne, viszont az a tény, miszerint az istentiszteleteken információink szerint 20 főnél több nem jelenik meg a templomban, valamit már elárul.
Balódi László polgármester
Aláírással tiltakoznak
Számos lakos úgy határozott, elmegy vasárnap a templomba (vagy a templom elé) tiltakozni, amit a falu vezetése is támogat. Balódi László polgármester óvatosságra és higgadtságra intette a falubelieket. Elmondta, rendőri jelenlétre is számítanak a községben. A több mint három órás fórum alatt és után is sokan látták el kézjegyükkel az önkormányzat által elfogadott memorandumot, amelyet a továbbiakban is alá lehet írni, majd heteken belül kapcsolatba lépnek a zsinattal.
Balódi László polgármester többször is hangsúlyozta: tűrhetetlen, hogy a hodosiaknak kívülről akarják megmondani, hogy mit csináljanak.
"A szoborállítás kezdeményezői nem hodosiak, és Kis-Csáji Julianna sem született hodosi. Miért ők mondanák meg nekünk, kinek kéne szobrot állítani, vagy kinek nem"
– teszi fel a kérdést a polgármester.
(dor)