1
Fotó: Fischer Zoltán/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Megosztás
Zúgolódik a demokratikus világ amiatt, ami jelenleg Fehéroroszországban folyik. Egy hete választásokat tartottak a posztszovjet országban, amit az 1994 óta államfőként regnáló Aljakszandr Lukasenka - úgy, ahogy az ilyen államokban szokás - 80 százalékkal meg is nyert, és ami rögtön heves tüntetéseket váltott ki. Az EU-s államok többsége már tiltakozott a minszki fejlemények miatt, és a V4-es országok vezetői majdnem egy húron pendülnek a helyzet értelmezésében. Magyarországot látszólag alig zavarja, mi folyik Fehéroroszországban, sunnyogás tapasztalható.
Nemzetközi megfigyelők jelenléte mellett meg kell ismételni a fehéroroszországi elnökválasztást – csapott az asztalra Andrej Babiš cseh miniszterelnök, aki péntek reggel mondta el véleményét a Twitteren.
A cseh kormányfő leszögezte, hogy a megismételt választást átlátható módon kell lebonyolítani.
A vyslání jasného signálu ohledně sankcí, které musí trvat, dokud v Bělorusku neproběhnou svobodné a transparentní volby za účasti mezinárodních pozorovatelů.
— Andrej Babiš (@AndrejBabis) August 14, 2020
Emellett azt is tudatta, hogy egyeztetett Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, és azt fogják javasolni Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, hogy az EU állam-, illetve kormányfői sürgősen tartsanak videokonferenciát a fehérorosz választás miatt.
Az országban a vasárnapi elnökválasztás előzetes eredményeinek közzétételét követően kezdődtek megmozdulások. A hivatalos adatok szerint Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő 80,08 százalékot, míg legfőbb ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja 10,9 százalékot szerzett. Cihanouszkaja választási csalásra hivatkozott, és leszögezte: nem fogadja el a hivatalos eredményeket, és saját magát tartja a választás győztesének, majd nem sokkal később elhagyta az országot. A hatóságok híradások szerint brutálisan léptek fel a tüntetőkkel szemben, és országszerte mintegy 6700 embert vettek őrizetbe, két tüntető pedig életét vesztette, a rendőrség a megmozdulások eltiprása érdekében még éles lőszert is bevetett.
A hatalom emberei valahol érezhették, kissé túltolták a biciklit, ezért péntekre virradó éjjel jelezték, a fehérorosz belügyi hatóságok szabadon engedik az összes tüntetőt, akit az elmúlt napok tömeges tüntetésein vettek őrizetbe. A tut.by internetes hírportál közlése szerint a főváros Okresztina utcai fogházához az éjjel megérkezett Aljakszandr Barszukov belügyminiszter-helyettes, aki újságírók előtt kijelentette, hogy péntek hajnali 6 óráig minden őrizetest szabadon engednek a fogházból.
A fehéroroszországi helyzet miatt szinte minden demokratikus ország tiltakozik, a visegrádi négyek tagállamainak – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – vezetői is szinte egyöntetűen elítélik Minszk politikáját. Magyarország kissé különutas ebben a kérdésben, a budapesti kormány nagyon óvatoskodó.
Lukasenkáék azt sem tűzik a kalapjuk mellé, amit Ivan Korčok, a szlovák diplomácia irányítója mondott a belaruszi helyzetről, aki antidemokratikusnak ítélte meg az ottani állapotokat.
Cseh kollégája, Tomáš Petříček még be is hivatta hivatalába a fehérorosz nagykövetet, mert a posztszovjet államban a hivatalos szervek azt találták ki, hogy Csehország szervezi az ottani tüntetéseket.
Lengyelország miniszterelnöke szerint nem ülhetünk ölbe tett kézzel a fehéroroszországi eseményeket látva.
Rozmawiałem z premierem @AndrejBabis o konieczności rozmowy nt. Białorusi na Radzie Europejskiej. Nie możemy czekać. Białorusini potrzebują europejskiej solidarności teraz! Jako Polska od początku protestów jesteśmy z nimi. Dziś w Sejmie przedstawię plan "Solidarni z Białorusią".
— Mateusz Morawiecki (@MorawieckiM) August 14, 2020
Mateusz Morawiecki úgy véli, a belaruszi polgároknak most európai szolidaritásra van szükségük.
Magyarország vezetői a V4-ekhez képest a békebíró szerepét játszák el. Szíjjártó Péter csütörtökön azt jelezte, "abban vagyunk érdekeltek, hogy olyan, párbeszéden alapuló EU-s döntések szülessenek, amelyek nem lehetetlenítik el Belarusz és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatépítését…" Hogy mégsem nézi Budapest jó szemmel azt, ami Minszkben történik, csupán abból lehet kikövetkeztetni, hogy a magyar diplomácia vezetője azt is megjegyezte a közösségi oldalán, hogy egyeztetett lettországi kollégájával, és "egyértelművé vált, hogy hasonló a helyzetértékelésünk."
Tehát ahhoz, hogy sejteni lehessen, mit gondol Szíjjártó a fehéroroszországi állapotokról, nem árt megnézni, a lett Edgars Rinkēvičs miképpen vélekedik a térségbeli Lukasenka országáról.
Rinkēvičs azt mondja, folytatódik a békés tiltakozók elleni erőszak, ezért szankciókkal kell böntetni a minszki politikacsinálókat.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök eddig még nem nyilatkozott a fehéroroszországi káoszról, de erre jó oka van. A kormányfő ugyanis pár héttel a választások előtt ellátogatott Minszkbe és baráti gesztust tett Lukasenkának. Ahogy erről a magyar kormány hivatalos oldalán olvasni lehet, Magyarország június elején azt az álláspontot képviselte, "hogy az Európai Unió végre szüntesse meg a Fehéroroszországgal szembeni szankciókat"…és különben is, a két ország nemzete "sokkal közelebb van egymáshoz, mint azt gondolni szoktuk".
(sp)
