1
-illusztráció- (Fotó: AP)
Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.
A mai LÉNYEG meghallgatható itt:
Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!
A végtelennek tűnő Szputnyik szappanopera új, meglehetősen váratlan fejezetéhez érkezett kedden, a szlovák miniszterelnök pedig Brüsszelbe. Kiderült: a Covid-útlevélre ugyan még várnunk kell, az viszont már biztosra vehető, hogy Szlovákia kap plusz hatmilliárd eurót a koronavírus okozta károk enyhítésére.
Szputnyik a világ körül
A Szlovákia által vásárolt Szputnyik nagy valószínűség szerint a világ legbiztonságosabb oltóanyaga lesz. Hogy miért? Hát azért, mert miután megérkezett Kassára az első szállítmány, a vakcinákat bevizsgálta két szlovákiai laboratórium, küldtünk belőle Magyarországra, hogy ott is véleményezzék, legújabban pedig maga a gyártó Oroszország jelezte, hogy ők is le akarják tesztelni, mit is adtak el Szlovákiának. Erről Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter számolt be.
Miközben tehát a vakcinák csaknem két hónapja megérkeztek, már a harmadik országban kezdik vizsgálni, megfelelő-e az oltóanyag. Legutóbb még úgy volt, hogy május elején kezdhetnek oltani a Szputnyik V vakcinával, ha Magyarország igazolja az alkalmasságukat. Most azonban úgy tűnik, először megvárjuk az oroszok laboratóriumi bíbelődését is, amire Moszkva egy hónapot kért.
Csak maradjon még beoltásra váró (és vágyó) ember, akinek majd beadhatják a szuperbiztonságos orosz vakcinát.
Csak 16 éven felülieknek
Hogy felpörögjön az oltási kedv, a kormány csütörtökön megnyitja a vakcinavárót a 16 évnél idősebb érdeklődők számára is. Mivel május végéig a tervek szerint 1 millió adag Pfizer-BioNTech érkezik Szlovákiába, és ezzel a vakcinával a 16-on túliak is olthatók. Regisztrálhatnak tehát a tinédzserek, miközben az ország legidősebb – tehát leginkább veszélyeztetett – lakosai közül sokan még mindig hiába várnak az oltásra. Az persze, hogy valaki bekerül a váróba, még nem jelenti automatikusan, hogy a napokban sorra is kerül, hiszen az életkoron kívül az emberek egészségi állapota is döntő szempont lesz arra vonatkozóan, mikor kapjuk meg a vakcinabehívót.
A napról napra változó oltáspolitikába mindenesetre ideje lenne valamilyen rendszert, stratégiát vagy legalábbis észszerűséget vinni, mert a kapkodást látva – és az oltási kampányt nem látva – nem sok embernek lesz kedve beoltatnia magát. Egyelőre azonban szerencsére Szlovákia az Európai Unióban élen jár, ami az oltási kedvet illeti.
Covid-útlevél a láthatáron
Eduard Heger miniszterelnök kedden Brüsszelben találkozott az Európa Tanács és az Európai Bizottság vezetőivel, akikkel a többi között tárgyalt a Covid-útlevélnek becézett dokumentum szlovákiai bevezetéséről is. A kormányfő úgy véli, a Covid-útlevélnek nemcsak az oltásra, hanem a tesztelésre vonatkozó információkat is tartalmaznia kellene, illetve azt is, ha a tulajdonosa átesett a Covid-19 betegségen.
A vakcinaútlevélről vagy digitális zöldigazolványról egyébként feltehetően még sokat hallunk a következő hetekben. Az Európai Unió azon a véleményen van, hogy az ilyen igazolvánnyal nem rendelkező személyek számára továbbra is lehetővé kell tenni az utazást. Az elképzelések szerint csak az mehet majd koncertekre, egyes színházakba, mozikba, éttermekbe, szállodákba, aki igazolja védettségét. A külföldre utazás vagy a hazautazás is a vakcinaútlevél bemutatásához lehet kötve, ha erre Brüsszel is rábólint. Így aztán izgalmasnak ígérkezik a vita, mire is lesz jó valójában ez az igazolvány.
Csak remélhetjük, hogy nem kell majd hónapokat várni, amíg valamilyen független, szakértői szerv megvizsgálja, hogy a szlovák kiadású Covid-útlevél alkalmas-e arra, hogy Európában kedvünkre utazgathassunk nyáron. Az pedig még ennél is bizonytalanabb, ha netalántán valamiért mégis megkezdődne még idén az oltás a Szputnyikkal, tárt karokkal várja-e majd a világ az orosz vakcinával beoltott állampolgárokat.
Európa segít rajtunk
A sokak által szidott Európai Unió költségvetéséből 6 milliárd eurónál is több érkezhet a következő években Szlovákiába. A kormány várhatóan szerdán hagyja jóvá a helyreállítási tervet, amely számos területen hivatott segíteni a covid utáni időkben az ország felzárkóztatását. A kabinet ebből a pénzcsomagból megreformálná a nyugdíjrendszert, az oktatást, átalakítaná az egészségügyi ellátást, az oktatás és kutatás irányítását – hogy csak néhány célt említsünk. Hogy mennyire reális 10 éven belül elérnünk az Európai Unió színvonalának 92 százalékát, nos, erről a Paraméternek nyilatkozó Horváth Mihály azt mondta: ez egy „nagyon, nagyon ambiciózus” terv. A jegybank vezető közgazdásza szerint nagyon fontos az oktatásügy reformja, ami jelenleg elhanyagolt terület, és amihez már jó pár éve nem nyúlt hozzá egyetlen kormány sem. A plusz milliárdokból egyébként a legtöbb az úgynevezett zöld gazdaságra jutna, 700 millió például épületfelújításra, köztük családi házak szigetelésére, 750 millió pedig a közlekedés, elsősorban a vasúti közlekedés fejlesztésére. A terv szerint összesen öt év alatt 30 ezer családi ház felújítását, hőszigetelését akarják támogatni.
Az elképzelés bírálói hiányolják a helyreállítási tervből, hogy az nem dob mentőövet a kultúrának vagy a mezőgazdaságnak. Dudás Tamás, a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem oktatója a Paraméternek nyilatkozva rámutatott: vannak azért más források is, és ha a tervben szereplő területekre kevesebbet kell költeni az állami költségvetésből, akkor több maradhat például kultúrára is.
Már csak reméljük, hogy ez a kormányban is fontos lesz valakinek.
Juhász László