Berényi: A Magyar Szövetség nem válogathat, Ficóval is együtt kell működnie, akire egyébként sok magyar Orbán miatt szavazott – Interjú

Az interjúból megtudhatják:

• Hogyan értékeli a választási eredményt?
• Miért nem sikerült megszólítania a Szövetségnek a Híd korábbi szavazóit?
• Milyennek látta a választási kampányt?
• Mi lesz Gyimesi György feladata a pártban?
• Polgári körök vagy Gyimesi-hálózat épül-e?
• Mit vár a platformok megszűnésétől?
• Milyen párt a Magyar Szövetség?
• Mi a véleménye a speciális ügyészség megszüntetéséről?
• Mit kifogásol a jövő évi költségvetés tervezetében?
• Kész lenne-e együttműködni a Magyar Szövetség a Smerrel?
• Most is van együttműködés a Smer és a Magyar Szövetség között?
• Befellegzett-e az etnikai politizálásnak Szlovákiában?
• Milyen pártokkal tudja elképzelni a választási együttműködést?
• Milyen eredményekkel lenne elégedett a köztársasági elnöki és az európai parlamenti választáson?
• Ő lesz-e a listavezető az EP-választáson?

A parlamenti választáson a Szövetség 4,38 százalékot, mintegy 130 ezer szavazat szerzett, ami egyrészt nem rossz eredmény, már a szavazatszámot nézve, viszont a 4,38 százalék azt jelenti, hogy nem jutottak be a parlamentbe. Csalódásnak, kudarcnak tartja ezt az eredményt?

Mindenképpen csalódás, mert a célunkat nem értük el. A nagy tanulság az, hogy nagyon sokan szavaztak szlovák pártokra, és sokan otthon maradtak. Az otthonmaradásnak az oka szinte egyértelműen az, hogy több, magyarokat is megszólító formáció indult el a választáson, és ezt az emberek nem akarták. Ezzel egy kicsit büntettek bennünket azok, akik nem mentek el.

Sokan szlovák pártokra is szavaztak, különösen a Smerre és a Progresszív Szlovákiára, például a Dunaszerdahelyi járásban ugyanúgy 14 százalékot kapott a Smer és a Progresszív Szlovákia is, ami azt mutatta, hogy néhány témában határozottabb véleményformálást vártak volna el tőlünk.

Viszont a helyzetünket nehezítette, hogy azok, akik a Smerre szavazták, azok az A választ, akik a Progresszív Szlovákiára szavaztak, azok a B választ várták volna tőlünk. Tehát, vagy az egyik, vagy a másik csoportot lehetett volna megszólítani, együtt a kettőt nem nagyon.

Ez a 4,38 százalék azért is tűnik kicsit kevésnek – vagy akár a 130 ezer szavazat is –, mert a másik két magyar párt teljesen leszerepelt. Vagyis a 4,38 azt jelenti, hogy a Híd korábbi szavazóit szinte egyáltalán nem sikerült megszólítania a Szövetségnek. Korábban a Híd és az MKP szavazatainak összege mindig bőven 5 százalék fölött volt, főleg a 2020 előtti parlamenti választásokat nézve. Mi volt a hiba? Miért nem sikerült megszerezni a Híd korábbi magyar választóit?

Az, amit már mondtam is, hogy több formáció indult. Ha bármelyik településen kérdeztük az embereket, és akik nem mentek el választani, azt mondták, hogy azért nem, mert nincs meg az egység. A szlovák pártokra szavazók pedig bizonyos kérdésekben határozottabb véleményt vártak tőlünk.

Tehát abban a három nagy nemzetközi kérdésben: a migráció, az orosz-ukrán háború és a gender témában azok, akik valamelyik szlovák pártra szavaztak, tőlünk határozottabb véleményt vártak volna el.

De még egyszer ez a két választói csoport sajnos most úgy néz ki, kizárja egymást. Tehát vagy azt tudjuk megszólítani, aki a konzervatív véleményt akarja hallani, vagy azt, amelyik a liberálisat. Egyszerre kettőt ebben a három témában nem lehet megszólítani.

És nem az volt az igazi gond, amit ön is említett, hogy nem volt meg az egység? Hogy a Híd és a Magyar Fórum külön indult?

Igen, nyilván kétségkívül ez is közrejátszott. És az is befolyásolta az eredményt, amit rögtön a választások után is említettünk, hogy a közvélemény-kutatók többsége 4 százalék alá mért bennünket folyamatosan, és ez elbizonytalanította az embereket. Sokan attól tartottak, hogy „elveszik” a szavazata, ha ránk voksol.

A másik oldalról ezt úgy is lehet nézni, hogy viszonylag pontosan mérték a Szövetséget a közvélemény-kutató ügynökségek.

Négy százalék alatt mértek. Sőt, az Ipsos és a Medián is folyamatosan kettő, három a Focus is négy százalék alatt mért bennünket. Egyedül a Polis volt, amelyik négy sőt, volt úgy, hogy öt százalék fölött mért. Ez az egy volt az, amelyik bejutási esélyt adott, a többi gyakorlatilag nem adott bejutási esélyt.

Hogyan értékeli a kampányt? Miért nem sikerült több szavazót megszólítani? Ön is mondta, hogy sokan otthon is maradtak, őket miért nem sikerült elvinni az urnákhoz?

A kampány vége jó volt, de tény és való, hogy a belső veszekedéseknek, a vitáknak köszönhetően későn kezdtük el. A többi párt már régen kampányolt, amikor mi elindítottuk a kampányt, mert nem volt világos, hogy milyen összetételben indulunk.

A tavasz végén, májusban-júniusban ez már kiderült, a Híd májusban kilépett, tehát a választásokig még több mint négy hónap volt hátra. Ez a négy hónap kevés volt?

Kevés. Természetesen kevés. Egy konszolidált párt egy évvel a választások előtt elkezdi a témáit közvetíteni a választók felé, mi ezt négy hónappal a választások előtt tudtuk elkezdeni. Ez eléggé rövid idő.

A kampány előtt a párthasadás, a Híd távozása és Gyimesi érkezése volt a legfontosabb téma a Szövetség háza táján. Nem a Híd távozása és Gyimesi érkezése bizonytalanította vagy riasztotta el a választókat?

Nem, nem hiszem, mert egyrészt Gyimesi preferenciaszavazatainak a száma elég magas. Szerintem nem Gyimesi érkezése rontott a helyzeten, hanem a hidasok elmenetele. Ez csak egy hipotézis, de úgy vélem, ha együtt maradunk, egy listán indul mindenki, akkor nagy valószínűséggel bejutottunk volna.

Ez a végül is a Szövetségen múlott.

Igen, igen. De nem kellett volna elmenni a pártból. Ha nem mennek el, akkor valószínű, hogy bent vagyunk, velük együtt.

A választás eredménye ismert, a párt vezetése lemondott, és már a tisztújító kongresszus is megvolt. Ez azonban gyakorlatilag újraválasztotta a korábbi vezetést. Jó üzenet ez a választás eredményét figyelembe véve? Nem kellett volna nagyobb csere?

Nem ugyanaz a vezetés, mert Forró Krisztiánon kívül gyakorlatilag Pandy Péter, az OT elnöke maradt a helyén, de ő a választások előtt szinte csak négy hónappal kapta meg ezt a tisztséget. Van két alelnök, ők eddig nem voltak ebben a tisztségbe: sem Orosz Örs, sem Gyimesi György nem volt alelnök korábban. Az elnökségi tagok között is vannak változások. Bekerült Pataki Károly, Agócs Gergely és Csenger Tibor, ők korábban nem voltak tagok.

De az elnökségnek legalább a fele tag volt korábban is, például Orosz ugyan nem volt alelnök, de elnökségi tag volt.

De nem volt alelnök, tehát azon a poszton csere történt, és kialakítottunk egy új alelnöki posztot is. A négy legfontosabb tisztségből hármat új ember kapott, ha azt vesszük, hogy Pandy csak négy hónappal a választás előtt lett OT-elnök.

Az új alelnöki posztot Gyimesi György kapta, aki néhány nappal a kongresszus előtt lépett be a pártba, állítólag hosszú tárgyalások után. Volt némi „üzengetés” is a kongresszus előtt, a Szövetség egyes vezetői és Gyimesi között nem a legjobb volt a viszony. Nehéz tárgyalás volt? Nehéz volt elsimítani ezeket a gyűrődéseket?

Nem igazán. A pályafutásom során ennél már sokkal nehezebb megbeszéléseket is folytattam.

A lényege az volt, hogy megtaláljuk azt, amit ő szeretne csinálni, és ami egyben a pártnak, a pártvezetésnek is jó.

Tehát ennek a témának a keresése volt a megbeszélés fő vonala, úgyhogy ami a közösségi hálón megjelent, és ami a beszélgetéseken zajlott, annak nem sok köze volt egymáshoz.

És pontosan miben sikerült megegyezniük? A kongresszuson az derült ki, hogy Gyimesi alelnök lesz, és valamiféle külső struktúra építésével fog foglalkozni.

Igen. Ez a támogatói hálózat nevet kapta. Gyimesi azt vállalta, hogy létrehozza ezt a következő években. Ebbe a hálózatba azok tartozhatnak, akik nem kívánnak belépni a pártba, de például közösségi szinten véleményt akarnak formálni, hatással akarnak lenni a Magyar Szövetség politikájára és úgy általában a közéletre. Erre van példa más országokban is.

Ez lesz a Gyimesi-hálózat? Vagy a szlovákiai magyar polgári körök? Mire fog hasonlítani?

Nem tagadom, hogy az egyik komoly motiváció, pozitív tapasztalat az az, amit láttunk Magyarországon: a Fidesz által létrehozott polgári körök. Amikor 2002-ben a párt elvesztette a választásokat, akkor ennek a kiépítése jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy utána győzni tudott.

Ez egy támogatói hálózat lesz, nyilván a név is köti majd a párthoz a hálózatot, mert a párt támogatóinak a hálózatáról lesz szó. Közös lesz a cél is: a magyarság megmaradása, Dél-Szlovákia fejlesztése.

De párt mögött mindig is volt egy civil háttér, a Csemadok eléggé ott állt mögötte, a Pedagógusszövetségről sem mondhatjuk, hogy a Szövetség vagy korábban az MKP ellen dolgozott volna. Mi új lesz benne? Gyimesi azt mondta, hogy a „borászoktól a vadászokig” mindenkit meg akar szólítani, tehát a már létező szervezeteket akarja szorosabban a párt mögé állítani, vagy újakat akar építeni?

Én azt hiszem, hogy inkább egyéneket akar megszólítani, illetve szakmai csoportokat. Nyilván a borászok nem a Csemadok, nem a Pedagógusszövetség, tehát olyan réteget akar megszólítani, ami nem feltétlenül kapcsolódik egyik vagy másik nagy társadalmi szervezethez sem.

A választáson egyébként a Csemadoktól kaptunk támogatást, de a Pedagógusszövetség túl nagy szervezeti jellegű támogatást nem mutatott irányunkban.

A vezetőség többsége szerintem ránk szavazott, de a szervezet maga inkább neutrális maradt, és ugyanez elmondható más társadalmi szervezetekről csoportosulásoktól is. Ha pedig mellettünk is álltak, akkor látjuk, hogy ez nem volt elég.

Gyimesi arról is beszélt, hogy a párt támogatni fogja ezeket a szervezeteket. Van erre valamilyen pénzügyi keret, amiből ezek a szervezetek, ez a hálózat részesülhet?

Amennyiben a költségvetésünk ezt lehetővé teszi, akkor elképzelhető. Beszéltünk már erről, van ilyen szándék, hogy ez megjelenjen a költségvetésben. Azon múlik minden, hogy hogyan tudjuk beosztani a költségvetést. A 3,4 milliós állami támogatás soknak tűnik, de ez négy évre szól, és ebből vissza kell fizetnünk a kölcsönt is, amit felvettünk a választásokra. Ráadásul sem köztársaságielnök-választás- , sem az EP-választás, sem a megyei, sem a helyhatósági választások után nem jár állami támogatás. Ezeket is ebből kell megoldani.

A kongresszusnak a másik nagyobb eredménye az volt, hogy megszűntek a platformok. Mi volt ennek az oka és milyen hatást várnak ettől?

A fő problémát a pártban szerkezeti szempontból a platformok és a grémiumok jelentették. Én nagyon nem jól éreztem magam a grémium tagjaként, mert gyakorlatilag hat embernek – velem együtt – vétójoga volt a legfontosabb kérdésekben a korábbi időszakban. És ez nem jó, egyszerűen a párton belül is volt egyfajta elégedetlenség – legalábbis ami az MKP Platformot illeti –, hogy egy szűk csoport, hat ember vétójoggal rendelkezik. Gyakorlatilag amiben ez a hat ember megegyezett, az érvényes volt, amiben nem egyezett meg, az pedig nem volt végrehajtható. Szerintem ez egy abszurd helyzet volt. Gyakorlatilag egy koalíció voltunk, amit pártnak hívtunk. Egy koalíciót nem lehet pártként működtetni.

Az az alakulásnál is elhangzott, hogy a grémium létrehozásának a célja a megegyezési kényszer volt, hogy a három platform a legfontosabb kérdésekben konszenzusra jusson.

Igen, de a platformrendszer eredeti filozófiája az volt, hogy a platformok a védelmet biztosítják saját platformtagjaik számára. De ez túllendült ezen, például Nagyszombat megyében, a megyeelnök-jelölt állításnál kiderült, hogy ez inkább kontraszelekciós dolog, mert a történet arról szólt, hogy meg kell akadályozni az én indulásomat, a parlamenti választások előtt pedig azt, hogy meg kell akadályozni, hogy az MKP a saját listájára felveszi Gyimesi Györgyöt. Ez már túlment azon, hogy a saját magunkat védjük, ez arról szólt, hogy hogyan akadályozzák meg az MKP döntéseinek a végrehajtását.

De nem a platform, hanem a párt jelöltjéről volt szó Nagyszombat megyében, és ugyancsak a párt listájáról Gyimesi esetében, nem pedig egy platformlistáról, és valószínűleg ők úgy gondolták, hogy az segítené a pártot jobban, hogyha például új jelöltet indít a párt Nagyszombat megyében, vagy esetleg, ha Gyimesi nincs rajta a párt jelöltlistáján.

Hát, az eredmény nem ezt mutatta a megyei választások során. Az én eredményem is, és a párt eredménye is jó volt, nagyon is jó volt, nem azt mutatta, hogy rossz döntés volt az én személyem indítása a megyében. Az országos választásokon pedig mindenkinek a Szövetség listáján kellett volna lennie.

Mi várható most? Már nincsenek platformok, mi lesz egyszerűbb, mitől lesz hatékonyabb a párt működése?

Attól, hogy nem hat ember dönt, hanem tizenhat elnökségi tag közösen hozza meg a döntéseit. Úgy, ahogy annak idején is működött akár az MKP, akár a Híd vagy az Összefogás. Egy klasszikus párt lesz, amiben nincsenek ezek a kivételek, ezek a kontraszelekciós lehetőségek, és intenzívebben lehet kommunikálni a járásokkal.

Viszont Forró Krisztián pártelnök azt ígérte, hogy megmarad a párt a sokszínűsége, amit eddig a platformok biztosítottak. Nem fenyeget az, hogy mivel egyszerű többségi szavazással döntenek, és az elnökség fele az MKP tagjaiból áll, így a korábbi MKP politikáját veszi át a párt?

Nem, nyolc szavazatunk van, vagyis a 16-tagú elnökség fele, de már Gyimesi Györggyel együtt. Tehát az MKP Platform tette a legnagyobb gesztust így, hogy gyakorlatilag mi vagyunk leszavazhatóak, hogyha mondjuk Gyimesi György nem szavaz mellettünk. De nincs szándék az egyeztetésre a régi platformok mentén.

Én hasonló folyamatot várok, mint ami a régi MKP-ban lezajlott az 1998-as fúzió után: egy ideig még működtek az elődpártokra épült belső frakciók az MKP-n belül, de fél-egy éven belül ezek feloldódtak, és más szövetségi rendszerek alakultak ki az alapján, hogy kinek mi volt a véleménye bizonyos kérdésekről.

Azt várom, hogy most is hasonló folyamat indul el. És nem az lesz a fontos, hogy ki melyik párt színeiben került a Magyar Szövetségbe.

A sokszínűség is megmaradhat, ahogy azt a pártelnök ígérte, arra van lehetőség, hogy bárki ideológiai platformot működtessen, de ez nem fog beleszólni a személyi jelöltállításba, nem szólhat bele a költségvetésbe, mint ahogy korábban történt. De egyelőre nem látom, hogy bárki is ezt akarná. Ez a párt, tetszik, vagy nem tetszik, de ez a személyi összetételéből adódó realitás, egy konzervatív többségű gyűjtőpárt lesz.

A konzervatív irány eddig is látszott, Gyimesi belépésével – aki azonnal a párt alelnöke lett – ez a konzervatív vonal csak erősödik. A választási eredményt is figyelembe véve, nem lesz a párt szempontjából hátrányos, hogy eddig a liberális vonal még jobban gyengül? Hogyan szólítanak így meg új szavazókat?

Ezt majd az idő megmutatja. Nem szabad elveszni nagyon az ideológiai küzdelmekben. Van a három nagy, megosztó téma, a migráció, az orosz-ukrán háború és a gender. Ez a három téma az, amiben valahogy meg kell találnunk a közös hangot, a többi viszont, a kormány tevékenységére vonatkozó álláspont, ez nem feltétlenül valamifajta ideológiához fog kötődni. Nekünk elsősorban a kormány tevékenységével kapcsolatban kell megfogalmazni a véleményünket, nem az ellenzékkel kapcsolatban, annak ellenére, hogy én is eléggé távolinak tartom a saját elképzeléseimtől a Progresszív Szlovákiát. De nem is a Progresszív Szlovákiával, hanem a kormány döntéseivel kell foglalkoznunk, és arra adott válaszok fogják meghatározni a pártnak az irányultságát.

És milyen lesz a viszonyuk a kormányhoz? A kormányprogramról nem sokat mondtak, egy sajtótájékoztatójuk volt, és néhány mondatban kitérnek rá a kongresszuson elfogadott politikai nyilatkozatban.

A politikai nyilatkozatban bíráljuk a kormányprogramot, amelyben a dél-szlovákiai infrastruktúra fejlesztése nem jelenik meg, és a kisebbségi jogok sem szerepelnek benne. A logika azt mondja, hogy az emberek arra lesznek kíváncsiak, hogy a kormány tevékenységét hogyan értékeljük. És tetszik, nem tetszik, olyan helyzetben vagyunk, hogy sok olyan lépése lesz a kormánynak, amit a választók bírálni fognak. És nekünk ezt határozottan fel kell vállalni. Korábban az MKP-ban, majd a Szövetségben is ezt tettük, most a Magyar Szövetségben is az a célunk, hogy konstruktív kritikát fogalmazzunk meg. Lehet, hogy a média számára ez kevésbé érdekes, de szerintem hosszú távon ez a természetes, ez hoz eredményt.

De az hiányzik, hogy elmondják a véleményüket, például kormány két legfontosabb csomagjáról: az egyik a költségvetés, másik pedig, mondjuk így, hogy büntetőjogi reform, a speciális ügyészség megszüntetése. A speciális ügyészség kérdésében például nem látszik túlságosan egységesnek a párt, vannak, akik részt vesznek az ellenzéki tüntetésen, mások, köztük maga a pártelnök is, sokkal óvatosabban nyilatkozik. Nem kellene ebben a kérdésben egységesebb álláspontot képviselni?

Biztos, hogy így van, de megint csak visszautalok 1998-ra: az akkori MKP sem volt mindig, minden kérdésben egységes. Volt úgy, hogy nagyon más véleményt fogalmazott meg Bugár Béla és Csáky Pál.

A meciarizmussal szemben elég határozott és egységes állásponton volt az MKP.

Természetesen, mint ellenzék, igen, de akkor sokkal egyszerűbb, inkább fekete-fehér volt a történet, nem úgy, mint most. De amikor kormányoztunk, nagyon sokszor más fontossági sorrendet állított volna föl Bugár Béla, Csáky Pál, Duray Miklós vagy A. Nagy László. Annyi a különbség a mostani, meg az akkori helyzet között, hogy akkor nem volt közösségi háló, és ez nem kapott akkora teret. Volt egy napilap, volt egy rádió, de internetes hírportálok még nem voltak. Akkor is nagy véleménykülönbségek voltak, de ha az elnökség döntött, akkor abban az irányban mentünk tovább. Most is nyilván így lesz, egységesíteni kell a párt álláspontját. Egyik kérdésben sem döntött még az elnökség, mert nem is volt rá módja, a közgyűlés utáni első ülésünk ezen a héten lesz. Nem baj, hogy bizonyos kérdésekben több vélemény is megjelenik részünkről a szlovákiai magyarság sokszínű, és ezt a pártnak is tükröznie kell.

Amikor azonban az elnökség döntést hoz, akkor illik ahhoz alkalmazkodni, vagy lehet hallgatni is. Lehet mondani támogató véleményt az elnökség döntéséhez, de akkor már nem illik az ellenvéleményt hangoztatni.

Önnek mi a véleménye a speciális ügyészség megszüntetéséről?

Nagyon sok országban speciális ügyészség nélkül is jól működik a jogállam, tehát a speciális ügyészség nem a kulcsa a jogállamnak, a bűnözéssel szembeni hatékony fellépésnek. Nem tartottam szerencsésnek akkor sem, és most sem, hogy Daniel Lipšic lett a vezetője ennek az intézménynek. Az igazságszolgáltatásból bármikor be lehet lépni a politikába, viszont a politikából az igazságszolgáltatásba belépni nem szerencsés, mert az emberek azt gondolják, hogy azt az oldalt fogja segíteni, ahonnét jön. Tehát ez egy kicsit rányomta a bélyegét erre a témára, ezért én sem vagyok annyira kritikus.

Lipšic bejelentette, hogy kész lemondani.

Igen, ezt mondta, de miért nem tette meg eddig? A választások eredményét látva, amikor a Smer nyert, tudni lehetett, hogy az első intézmény, amit fel akarnak számolni, az a Speciális Ügyészi Hivatal lesz. Rögtön lemondhatott volna, ha komolyan gondolja. Ezzel sokkal nehezebb helyzetbe hozta volna a kormányt, mint azzal, hogy így lebegteti a lemondását.

Azzal viszont én is nagyon kritikus vagyok, hogy a többi korrupcióellenes mechanizmust, például a büntetéseket is csökkenteni akarják, és rövidítenék az elévülési időt.

Ezekkel szemben valóban föl kell emelni a szavunkat, mert erre nincs szükség. Ez tényleg személyekre szabott könnyítése a korábbi bűnöknek, és ez jogosan kiváltja bárkinek a kritikáját.

A speciális ügyészség kapcsán mindig arról a mintegy 20 ügyről beszélnek, amelyekben politikusok is érintettek, viszont az ügyészség mintegy ezer bűnügyet, büntetőeljárást felügyel, amelyek a tényleges szervezett bűnözés, a maffia felszámolását célozzák, vagy olyan korrupciós ügyek, amelyeknek nincs köze a politikához. Abból a szempontból sem tartja veszélyesnek a speciális ügyészség felszámolását, hogy ezek az ügyek is elveszhetnek a főügyészség, vagy a kerületi ügyészségek irattárában?

Még egyszer, nagyon sok uniós országban nincs speciális ügyészség, és működik a jogállam. Úgy tudom Bulgáriában nemrég szüntették meg, és nem volt nagy uniós tiltakozás miatta.

A speciális ügyészségnek az utóbbi években voltak komoly eredményei, és a fő profilja a korrupció elleni harc. Nemcsak elindítottak ügyeket, hanem sok esetben már a jogerős ítélet is megszületett, és akár a politikában, akár a maffiában magas tisztséget betöltő embereket ítéltek el jogerősen a bíróságok. Nem tart attól, hogy ez a folyamat megakad?

És van kivétel is, amikor nem tudták végigvinni az ügyeket. Én úgy vélem, hogy egy jól működő ügyészség is folytatni tudja ezt a munkát, ez az európai tapasztalat.

És Maroš Žilinka ön szerint jól működteti a főügyészséget?

Senki sem hibátlan, de ha mérleget kell vonni, akkor szerintem az ő esetében nagyobb mértékben tapasztalható a politikai függetlenség, mint mondjuk Lipšicében.

Nem az látszik, hogy a másik oldalhoz, a jelenlegi kormánypártokhoz húz? Tudjuk, hogy 363-as paragrafust előszeretettel alkalmazta a jelenlegi kormánypárti politikusok esetében.

Voltak ügyek, amikor viszont visszautasította az alkalmazásárt Ha jól emlékszem például Peter Žiga, Jozef Brhel, Dušan Kovačík esetében. De nem tett eleget Jaroslav Haščák kérésének és nem cserélte le az ő esetével foglalkozó ügyészt. A sajtóban az is megjelent, hogy a Léva melletti vadászházban zajló és titkosan felvett beszélgetéseken elhangzott, hogy Žilinka visszautasította a Smer vezetőivel való kommunikációt.

Sok esetben viszont alkalmazta. De térjünk rá a másik csomagra: a költségvetés és a konszolidációs csomag miatt sem bírálta a kormányt a Szövetség, nem rótták fel neki, hogy folytatja az ország eladósítását. Inkább megdicsérték a 13. nyugdíjat, a családi nyugdíjbónuszt stb. Ezzel az osztogató politikával egyetértenek?

Mi öt megye önkormányzatában vagyunk jelen, és azt látjuk, hogy a megyei testületek is kölcsön felvételére szorulnak, abból fogják finanszírozni a beruházásaikat, mert nincs más lehetőségük.

Ha most élesen bírálnánk a kormánynak ezeket a lépéseit, vagyis azt, hogy hogy növeli az államadósságot, az nem lenne túl etikus, mert megyei szinten mi ugyanazt tesszük.

Az igaz, hogy messze nem fogjuk elérni az 50 százalékos küszöböt, az államadósság már jóval meghaladta a GDP 50 százalékát. De sajnos most olyan az anyagi helyzet, hogy most mindenki kölcsön felvételére szorul, aki fejleszteni is akar. A második nyugdíjpillér módosítása viszont súlyos hiba, mert a mai közép- és fiatal generációt sújtja, kisebb nyugdíjat kapnak majd, ha ezt idővel a kormány nem kompenzálja. Tehát szép dolog, hogy a mostani nyugdíjasok megőrizték a tizenharmadik nyugdíjat és a családi nyugdíjbónuszt is, de ezt a pénzt a jelenleg aktív generációktól veszik el. És erről beszélni kell.

Gyimesi György többször elmondta, hogyha a választás előtt kimondják, hogy a Smerrel is hajlandóak kormányozni, akkor lehet, hogy megszerzik a Smer-szimpatizáns magyarok szavazatait. Várható ilyen irányváltás is a pártban? Most már a Smerrel is készek együttműködni?

Kettéválasztanám a választ.

Szerintem sok magyar nem azért szavazott a Smerre, mert mi nem mondtuk ki, hogy készek vagyunk vele együttműködésre, hanem azért, mert úgy látták, hogy Robert Fico a nemzetközi, főleg európai színtéren szövetségese lesz Orbán Viktornak.

Abban a három nagy kérdésben, amit már említettem, tehát az orosz-ukrán háború, a gender és a migráció. Nem telt el sok idő, és már látjuk, hogy ez nem így van. Orbán Viktor szövetséges nélkül maradt abban a kérdésben, hogy Ukrajnával meginduljanak az EU-s csatlakozási tárgyalások.

Fico nem segítette ki ebben a kérdésben Orbán Viktort, egyszerűen azért nem, mert nyilván az igazságszolgáltatás területén tervezett változások kapcsán nem akarja, hogy az unió véleményt fogalmazzon meg, vagy esetleg eljárásokat indítson.

Nem biztos, hogy ez megmenti Ficót, az eljárás elindítása vagy nem elindítása nem kapcsolódik Ukrajna kérdéséhez.

Nem biztos, de elég logikus, hogy emiatt engedte el az ukrán témát, és nem segítette Orbán Viktort. Az ilyen jellegű európai szövetségek mindig is a belpolitikai érdekek mentén alakulnak. Ma az Európai Bizottság egyik legbefolyásosabb embere az a Maroš Ševčovič, aki a Smer elnökjelöltje volt. Fico nyilván konzultál vele uniós politikai mozgásterét tekintve. De a kérdésre visszatérve: azért szavaztak sokan Ficóra, mert úgy gondolták, hogy ezzel hozzásegítik Orbán Viktort egy európai szövetségeshez. Látjuk, hogy ez nem működik.

Viszont azt kérdeztem, hogy lesz-e irányváltás a pártban, a Smer már egy lehetséges politikai partner?

A helyzet az, hogy mi egy kisebbségi közösséget képviselünk ebben az országban, megyei szinten is, országos szinten is.

Mi soha nem tudunk egyedül választásokat nyerni. Ha lesz mód egy szlovák parlamenti párttal, akár kormánypárttal együttműködni, akkor ezt meg kell tennünk.

Mert az emberek azt várják el tőlünk, hogy ha tudjuk, akkor képviseljük érdekeiket a kormánnyal szemben, de akár a kormánnyal egyeztetve is.

Akár a Smerrel is?

Akárkivel, aki kormányt alakít. Még egyszer mondom, mi nem tudunk választásokat nyerni, most még parlamenti párt sem vagyunk.

Ha a Smer hajlandó velünk kommunikálni, akkor ezt vállalni kell.

Ez így volt Matovič idejében is, és így kell lennie most is. De ez nem jelenti azt, hogy a kormány döntéseit ne bíráljuk, vagy ne véleményezzük konstruktív kritikával.

2016-ban a Híd ezt tette, koalícióra lépett a Smerrel, emiatt kapott hideget-meleget az akkori MKP-tól.

2016-ban is a kormány lépéseit bíráltuk.

És a Hidat, mert Ficóval, az SNS-szel, valamint a Sieťtyel alakítottak kormánykoalíciót.

Őszintén szólva nem hiszem, hogy akkor komolyan bíráltuk volna őket, mert én márciusban lemondtam az elnöki posztról, majd 4 hónap múlva választottuk meg Menyhárt Józsefet. Akkor eléggé önmagunkkal voltunk elfoglalva. De aztán idővel a kormány döntéseit kifogásoltuk, majd jött a gyilkosság, ami egyértelművé tette, hogy ennek a kormánynak be kellene fejeznie a munkát. Egy ilyen gyilkosság után le kellett volna mondania a kormánynak.

A gyilkossághoz a Smernek sem volt köze közvetlenül, de a korrupciós ügyek kapcsán ő kapcsolódott legszorosabban Marian Kočnerhez és köreihez. És a Smer most is ugyanaz, mint 2018-ban volt.

Megnyerték a választásokat és mi nem állunk ott mellettük. Még egyszer: amennyiben, most egy miniszterelnök vagy egy miniszter azt mondja, hogy bizonyos témában tárgyalhatunk, én megyei alelnökként sem mondhatom azt, hogy nem tárgyalok vele, mert a megyének is szüksége van arra, hogy a kormánnyal együttműködjön. De ez nem azt jelenti, hogy emellett nem bírálhatjuk a kormányt.

És jelenleg van valamilyen hajlandóság a kormány, a kormányfő vagy valamelyik miniszter részéről a párbeszédre? Hallani lehetett arról, hogy a kisebbségi biztos személyére javaslatot tehetnek.

Informálisan kaptunk bizonyos ajánlatot. Nem az történt, hogy leültünk a tárgyalóasztalhoz és megbeszéltük.

Teljesen informálisan kínálták fel ezt a lehetőséget, és azóta sem volt ennek folytatása. De látható, hogy nem neveztek ki senkit a kisebbségi biztosi posztra, tehát lehet, hogy még erre a pozícióra javasolhatunk jelöltet.

Kaptak más ajánlatot is?

Semmilyen más együttműködés nincs. De az ilyen lehetőséget ki kell használni, vállalni kell, ha sikerül, akkor erről majd tájékoztatunk. Nekem is vannak smeres kapcsolataim, ezeket fenn kell tartani, ilyen a világ. Akkor tudunk segíteni a választóinknak, ha vannak kapcsolataink.

Visszatérve a párt irányvonalához: a választások után felmerült, hogy az etnikai politizálásnak befellegzett. Ön szerint a következő választáson egyedül indul majd a Magyar Szövetség vagy valamilyen szlovák párttal együttműködve?

Most még nem időszerű választ adni erre a kérdésre, még nagyon messze van a parlamenti választás. Most arra kell összpontosítanunk, hogy a köztársasági elnökjelöltünk, Forró Krisztián jó eredményt érjen el. Az európai parlamenti választáson pedig legalább egy mandátumot kell szereznünk. Valamikor jövő ősszel kell majd erre a kérdésre választ adni, figyelembe véve a két választás eredményeit is.

Amíg én pártelnök voltam, és még utána is, gyakorlatilag két olyan párt volt, amely komolyan gondolkodott azon, hogy velünk közösen, koalícióban induljon. Az egyik az SaS volt, a 2016-os választások előtt volt egy többkörös megbeszélésünk is. Végül készítettek egy közvélemény-kutatást, ami azt mutatta, hogy többet ártana nekik, ha az MKP-val közös koalícióban indulnának, mintha egyedül. Erre hivatkozva elálltak ettől a szándéktól, nem is jutottunk el odáig, hogy az MKP elnökségében erről szavaztunk volna. A 2020-as választások előtt az OĽaNO tett ilyen javaslatot. Mindkét párt 5 százalék alatt állt, amikor a javaslatot megfogalmazták. Ezt az ajánlatot viszont a mieink többsége nem tudta elfogadni.

Magyar párt szerintem sohasem fog tudni koalíciót kötni olyan párttal, amelynek nem jelent gondot a parlamenti bejutás. Tehát csak olyan pártok jöhetnek számításba, akik nem tudják egyedül elérni az 5%-ot, akkor lehet egyfajta érdekszövetség közöttünk. Legalábbis eddig ezt mutatja a tapasztalat.

A jelenlegi pártok közül említette az SaS-t és az OĽaNO-t, akivel tárgyaltak valamilyen együttműködésről. Melyik az a párt, amelyikkel akár ideológiai alapon, akár személyes kapcsolatok alapján el tudja képzelni, hogy csatlakozni, kapcsolódni tudna hozzá valamilyen formában hozzá a Magyar Szövetség?

Ebben a pillanatban ezt nem lehet megmondani. A Magyar Szövetség tagsága, vezetősége véleményét nagyjából ismerve, tőlünk nagyon messze áll a Progresszív Szlovákia gondolatvilága. Ha az ellenzéket nézzük, az SaS-szel már korábban sem sikerült az együttműködés. A KDH lehetne az egyik potenciális partner, amennyiben ők erre hajlandóak lennének.

Most is volt erre néhány kísérlet, elárulom, hogy terveztünk egy találkozót Milan Majerský pártelnökkel még jóval a választások előtt, de végül nem került rá sor.

A KDH tehát lehet egyfajta potenciális partner, mindkét párt az Európai Néppárt tagja, értékrendünk hasonló, csak az igazi politikai szándék hiányzik a részükről. A jelenlegi kormánypártokkal kapcsolatban tényleg korai lenne bármit is mondani. Nem természetes szövetséges számunkra, sem a Smer, sem a Hlas, már csak azért sem, mert a baloldali európai tömörülések tagjai, bár éppen felfüggesztett tagsággal.

Beszéltünk a jövő évi két választásról, milyen eredménnyel lenne elégedett? Ha Forró Krisztián hozza a parlamenti választásokon elérni 4,3-at, vagy amit Bárdos Gyula ért el elnökjelöltként 2014-ben, vagyis az 5 százalékot, az már jó eredmény lenne?

Biztosan mindenki a Bárdos Gyula eredményéhez fogja hasonlítani Forró Krisztián eredményét. Itt elsősorban a százalékok lesznek szerintem a fontosak. Az abszolút számok most nem annyira mérvadóak.

A második fordulóban lesz valaki, akit támogatni fog a Magyar Szövetség?

Ez tárgyalás kérdése lesz. Ha jó eredményt érünk el, akkor szerintem elég érdekesek leszünk ahhoz, hogy a második körbe bejutott jelöltekkel tárgyaljunk, és ha erre a lehetőséget kapunk, meg is fogjuk tenni.

Van most olyan ismert jelölt, akinek a támogatását a második fordulóban eleve kizárnák? Pellegrini és Korčok támogatását is el tudja képzelni?

Én személy szerint el tudom képzelni, hogy a kettő közül valamelyiket támogatjuk. De mivel erről a pártban nem született döntés, ez csak az én személyes véleményem. Ennek az lenne a feltétele, hogy a nagy, rendezetlen kérdéseknek legalább némelyikében adjanak számunkra pozitív jelzést. Amikor Bárdos Gyulának 5 százalék fölötti eredménye volt, Robert Fico és Andrej Kiska került a második fordulóba. Bárdos Gyulának volt egy informális beszélgetése Kiskával, de ő nem mutatott nyitottságot egyetlen fontos kérdésben sem, gondolok itt a kollektív bűnösség kérdésére, a kettős állampolgárságra és az önkormányzatiságra. Nem mutatott hajlandóságot arra, hogy jövőbeni elnökként ezekben az ügyekben bármilyen pozitív állásfoglalást tegyen.

Ezek után adtuk ki azt a nyilatkozatot annak idején, hogy mivel Robert Ficót ismerjük, ezért nem támogatjuk, Andrej Kiskát nem ismerjük annyira, ezért nem támogatjuk.

Az európai parlamenti választás kapcsán említette, hogy egy képviselői hely megszerzése a minimum. Lát esélyt két helyre?

Nem lehet kizárni azt sem. Az EP-választás egyfajta folytatása lesz a köztársaságielnök-választásnak, ennek eredménye hatással lesz az EP-választás eredményére.

Már régen megy a suttogás, hogy ön szívesen lenne listavezető az EP-választáson. Meg tudja ezt erősíteni? Sőt, néhányan már az első három hely elosztását is tudni vélik: Berényi, Orosz, Pandy. Igaz ez?

Még nincs ilyen döntés, de hát én indultam az EP-választáson öt évvel ezelőtt is, sőt a korábbi években is rajta voltam a listán. Tehát nem nagy újdonság, hogy van ilyen ambícióm, de minden a párton, a párt döntésén múlik. Amit most csinálok, azt szeretem csinálni. A megyei alelnökség nem egy rossz tisztség, mert az ember tud eredményeket fölmutatni. Nekem ez a jelölés nem élet-halál kérdés, de van bizonyos tapasztalatom az európai témákban. Most is tagja vagyok a Régiók Bizottságának, tehát nagyjából tisztában vagyok azzal, hogy mi zajlik az Európai Unióban, ismerem a hangulatot és a nagy témákat, ismerem az EU-s érdekérvényesítés módjait.

Úgyhogy amennyibe a Magyar Szövetség kiválaszt, akkor belevágok. De még egyszer, ez nekem nem a politikai élet-halál kérdése.

Lajos P. János