Egyesek enyhítésről beszélnek, de az már biztos, hogy azt majd Matovič utódja vezényelheti le

A mai LÉNYEG meghallgatható itt:

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!

Az államfő úgy döntött, hogy az ország majd csütörtökön kap egy új összetételű kormányt, a kedden lemondott Igor Matovič vezette kabinet helyett. Zuzana Čaputová tehát holnap nevezi ki az új minisztertanácsot, és úgy néz ki, az összes tárca elkelt. Kivéve a munkaügyi miniszteri tisztséget.

Van egy tárca, amelyiknek nincs még tulajdonosa

A munkaügyi tárca a tavalyi parlamenti választások után a Boris Kollár vezette Sme rodina kezébe került, és a párt egy éve azt a Milan Krajniakot kínálta meg bársonyszékkel, aki a hetedik húzódó kormányválság közepén, két hete váratlanul lemondott. És ahogy ilyenkor lenni szokott, vissza is tért a törvényhozásba. Az addig az ő helyén ülő Jozef Hlinkának ezért hát fel kellett állnia Krajniak parlamenti székéből, de a pártfőnök, Kollár kitalálta, legyen ő az új munkaügyi miniszter. Čaputová akkor azt jelezte Kollárnak, hogy azért nem fogja kinevezni Hlinkát, mert még az egész kormány megbukhat. Azóta viszont rendeződtek a dolgok, Matovič helyet cserélt Eduard Heger pénzügyminiszterrel, a lázadozó SaS is a visszatért a kormányba, és még egy új egészségügyi minisztert is találtak Marek Krajčí helyett.

Hlinka rosszkor volt rossz helyen

És ekkor Kollár megint előhúzta a Hlinkát, hogy remek jelöltje van az egyetlen be nem töltött pozícióba. Csakhogy időközben kiderült, Hlinka 24 évvel korábban rosszkor volt rossz helyen. A Sme rodina mostani politikusa 1997-ben ugyanis pár hónapig annak a mečiarista Gustáv Krajčinak a tanácsadójaként dolgozott, aki belügyminiszterként abban az évben egy népszavazást is meghiúsított. Ez elég lehetett Čaputovának ahhoz, hogy új jelöltet kérjen a tárca élére. Ahogy három éve is történt, amikor Andrej Kiska új nevet kért a belügyi tárca élére. Mert az akkori államfőnek nem jött be, hogy a Robert Ficót váltó Peter Pellegrini a rosszemlékű Robert Kaliňák haverját, Jozef Rážt szánta a megüresedő posztra. Szóval Boris Kollárék még vakarhatják a fejüket, milyen jelöltet húznak elő a kalapjukból.

Holnap hosszabbíthat a parlament

Sok vakarózásra azonban nincs mindenhol idő, a parlament például teljes gőzzel működik. Annyira, hogy csütörtökön kellene a képviselőknek jóváhagyniuk a korábban már a kormány által 40 nappal meghosszabbított veszélyhelyzetet. Ehhez a holnapi parlamenti programponthoz az is kellett, hogy szerdán kiderüljön, nem alkotmányellenes a március közepén meghosszabbított rendkívüli időszak. Az Alkotmánybíróság mai indoklása szerint az egész ország területén járványveszély van, ami fenyegeti az emberek életét és egészségét, ezért a taláros testület azon az állásponton van, hogy a kormány részéről megalapozott volt a határozat elfogadása.

Nincs nyájimmunitás, kell a veszélyhelyzet

Mert azt azért ne felejtsük el, hogy bár egyre jobbak a koronavírussal kapcsolatos országos mutatók, a szlovákiai járványhelyzet továbbra sem stabil, az óvintézkedések idő előtti lazítása pedig nem vezetne sok jóra. A veszélyhelyzet időtartamának újbóli meghosszabbítása mellett érvelők nem győzik hangsúlyozni, hogy az eredeti, "vuhani" változatnál fertőzőbb és halálosabb brit variáns elterjedtsége 97 százalékos az országban, ami azt jelenti, hogy az óvintézkedések legkisebb lazítása is nagyon gyorsan leronthatja a fokozatosan javuló helyzetet. Hiszen még nem alakult ki a kollektív védettséget jelentő nyájimmunitás, és eddig a lakosság alig 13 százaléka kapta meg az első, és csupán 5 százaléka mindkét adag oltóanyagot.

Nem kicsit morognak a kiskereskedők

Közben egyre hangosabban morognak a kiskereskedők, hiszen az óvintézkedések miatt egy csomó boltnak még decemberben, azaz már száz napja le kellett húznia a rolóját. Az üzletek emiatt éppen egy kereseten dolgoznak, amit bíróságra vinnének, hogy kiharcoljanak maguknak egy kis anyagi kompenzációt. Ahogy a mintegy 300 ezer embert foglalkoztató szektor képviselői mondják, nem elég az az állami segítség, amit az alkalmazottaik bérére és a bérlet kiadásokra költhetnek, amit még az első hullám idején hagytak jóvá.

Mikor jöhet az enyhítés?

Ezzel az igyekezettel párhuzamosan elkezdődött egy olyan vita is, ami arról szól, hogy néhány szakértő előbbre hozná a Covid-automata szerint április 19-re esedékes enyhítést. Ennek eldöntése végső soron a járványügyi bizottságtól, illetve a kormánytól függ, de az ország vírusos helyzetét ismerő szakik egyike másika úgy látja, nyitni lehetne akár már húsvét után is.

Az még odébb van, de már így is látni a lazítás első jeleit, hiszen a közelgő ünnepekkel összefüggésben a kormány a szerdai ülésén áldását adta néhány jelképes engedményre. Így bár hagyományos szentmiséket még nem engedélyeznek, de a szájmaszkos időszakban esetlegesen elkövetett bűneinket már meggyónhatjuk.

Sidó Árpád