"Engem fejbe lőttek, azt sem tudtam, ki vagyok" - Vádemelés a húszéves nagymegyeri merénylet ügyében

2020. január 28. - 22:30 | Régió

Egy húszéves nagymegyeri (Dunaszerdahelyi járás) kettős gyilkosság ügyében emelt vádat a Nagyszombati Járásbíróság január 28-án.

"Engem fejbe lőttek, azt sem tudtam, ki vagyok" - Vádemelés a húszéves nagymegyeri merénylet ügyében
A feltételezett elkövetők közül már csak egy személy van életben: Kalmár Erik (Fotók: Paraméter)

2000. október 5-én, este fél nyolc körül egy ezüstszínű Škoda Octavia állt meg a nagymegyeri Bartók Béla téren. Az ott lévő fodrászat előtt a helyi Kocsis Norbert és emberei múlatták az időt, egyesek az ott parkoló gépkocsikban ültek, a többiek pedig a járdán álldogáltak. A társaság mellett lefékező Octaviából váratlanul felfegyverzett, símaszkot viselő támadók ugortak ki, és Kalasnyikov típusú gépfegyvereikből tüzet nyitottak a csoportra. Összesen 52 lövést adtak le, majd visszaültek az Octaviába, és elhagyták a tett színhelyét.

A helyszínen két halottat hagytak maguk után – a 24 éves P. Zsoltot és a 30 éves L. Richárdot –, egy férfit életveszélyes fejlövéssel szállítottak kórházba, két személyt pedig a lábán ért találat.

Bár nyílt titoknak számított, hogy a bűntény a Dunaszerdahelyt és környékét uraló bűnbandák rivalizálásának sokadik felvonása, a merényletet akkoriban nem sikerült felderíteni. A kocka azután fordult, hogy a rendőrség 2016-ban őrizetbe vette az 1999-es dunaszerdahelyi tízes gyilkosságot megszervező Sátor Lajos egykori embereit, akik közül egyesek a vádemelés elkerülése, vagy az enyhébb büntetés érdekében részletesen beszámoltak arról a több tucat gyilkosságról, amelyeket a csoport az ezredfordulót követő évtizedben hajtott végre. Ezek egyike volt a 2000 októberében elkövetett nagymegyeri merénylet is.

Az ügyészség szerint a szóban forgó bűncselekmény a nagymegyeri Kocsis Norbert ellen irányult, akit szoros szálak fűztek a ’99-es dunaszerdahelyi tízes mészárlás során meggyilkolt maffiafőnökhöz, Pápay Tiborhoz. Az évszázad bűnügyének tartott eset vizsgálata során Kocsis titkos tanúként volt számontartva, és Sátorék ellen vallott – így pedig Sátor Lajos ellenségévé vált, aki akkoriban minden tanúval megpróbált leszámolni. Kocsis ellen sem az említett támadás volt az első, 1999 őszén Nádszegen (Galántai járás) adtak le gépfegyver-sorozatot az autóra, amelyben utazott, akkor a megtámadott kocsiban egy nagymegyeri férfi vesztette életét.

Társtettesként elkövetett gyilkosság a vád

A Nagyszombati Járásbíróságon ismertetett vádirat alapján a 2000. október. 5-én, Nagymegyeren elkövetett merénylet tettesei, illetve bűnsegédei közül hárman vannak életben.

A bíróság Kalmár Erik, Vlčko Pál és Márik Andor ellen emelt vádat. Utóbbi két személy a csallóközi maffiaper során vált közismertté: a Legfelsőbb Bíróság tavaly ősszel a nagymegyeri Vlčkót 25, a felsővámosi Márikot pedig 18 év letöltendő fegyházbüntetésre ítélte. A jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Kalmár neve eddig ismeretlen volt a nyilvánosság előtt, a Rimaszombat környékéről származó férfi a vádirat szerint – csakúgy, mint vádlottársai – Sátor Lajos emberének számított.

A vádirat szerint Márik Andor az elkövetők gépkocsijának felgyújtásában segédkezett

A január 28-i tárgyalás során az ügyész ismertette a vádat. Eszerint Vlčko Pál a nagymegyeri kavicsgödörnél adta le a drótot az ott várakozó Sátor Lajosnak, hogy a célszemély – Kocsis Norbert – a Bartók Béla téren tartózkodik. A Sátor által vezetett Octavia az említett tótól indult el a két lövésszel – a 2003-ban meggyilkolt Nagy Alfréddel, valamint a vádlott Kalmár Erikkel – Nagymegyerre, majd ahogy a merényletet elkövették, a kb. 15 kilométerre lévő Nyárasd felé vették az irányt. Márik Andor és féltestvére, Konkoly Szilveszter (aki 2016-ban, a vizsgálati fogságban követett el öngyilkosságot) ott már várták őket, és segítettek felgyújtani a bűncselekmény elkövetéséhez használt gépkocsit.

Nem tud semmiről, ártatlan

A bíróság először a három vádlottat hallgatta ki, elsőként Márik Andor tett vallomást. A férfi, akit korábban már jogerősen elítéltek amiatt, hogy a Sátor-féle bűnszervezet tagja volt, és egykori társai a csoport „kivégzőosztagának” tagjaként emlékeznek rá, ártatlannak vallotta magát.

„Felsővámoson, a kocsmában kártyáztam aznap este, zsoliztunk. Ez minden. Aztán hajnali kettőkor elvittek a kommandósok”

– jelentette ki Márik, aki elmondása szerint Vlčkót akkoriban még nem ismerte, másik vádlottársát, Kalmárt pedig most, a bíróságon látta életében először.

Arra a kérdésre, hogy milyen kapcsolatot ápolt Sátor Lajossal, Márik szintén kitérő választ adott. „Róla mindenki tudta, kicsoda. Én is, de nem nagyon beszéltem vele” – felelt az őt kérdező bírónak.

„Semmi közöm az egészhez”

Másodikként Vlčko Pál tett vallomást, és vádlottként hosszasan ecsetelte, miért nincs semmi köze a számlájára írt bűncselekményhez. Ő maga soha nem tagadta, hogy tagja volt a Sátor-féle bűnszervezetnek, de többször is hangsúlyozta, hogy gazdasági bűncselekményeket, nagyrészt fiktív dokumentumokon alapuló ÁFA-visszaigényléseket követett el a csoport kötelékében, és sosem vett részt tudatosan erőszakos bűntényekben.

„Azt, hogy most itt állok vádlottként, kizárólag azon kétes alkuk számlájára írom, amelyeket a Sátor-féle bűnszervezet egykori tagjai kötöttek a hatóságokkal a csoport azon tagjainak kárára, akik nem hajlandók hazudni annak érdekében, hogy a hatóságok régi ügyeket zárjanak le”

– szögezte le Vlčko. Elmondása szerint kb. fél éve váltott pár szót a csallóközi bűnszervezet ügyeivel foglalkozó nyomozócsoport vezetőjével, és megkérdezte tőle, szerinte igazságos-e, hogy tavaly a Specializált Büntetőbíróságtól ugyanúgy 21 évet kapott (amit aztán a Legfelsőbb Bíróság súlyosbított 25-re), ahogy két másik vádlottársa, akik annyi embert öltek meg, hogy maguk sem tudják megszámolni áldozataikat. A rendőr erre állítólag azt válaszolta neki, ha bevallotta volna a gyilkosságokat, sokkal enyhébb büntetést kapott volna.

„Erre megkérdeztem őt, akkor is be kellett volna ismernem, ha nem követtem el őket? (...) Én nem kérek ilyen alkuból. Semmit nem fogok bevallani, amit nem követtem el“

– közölte a nagymegyeri származású férfi, aki egyrészt azzal próbálta megkérdőjelezni a mostani vád hitelességét, hogy elmondta, 2000 őszén még nem ápolt bizalmas viszonyt Sátor Lajossal, másrészt pedig próbált rámutatni azokra az ellentmondásokra, amelyeket az ellene tanúskodó egykori barátja kihallgatási jegyzőkönyveiben talált.

Az egykori barát nem más, mint az albári (Dunaszerdahelyi járás) polgármester, Bereczk Oszkár jelenlegi sofőrje, D. Péter. Ő régebben többször összehozta a bűnszervezet tagjait az akkori főügyésszel, Dobroslav Trnkával, aki Bereczk barátjaként rendszeresen járt horgászni az albári halastóhoz. Egyebek mellett D. Péter volt az, aki 2008-ban az említett tónál megszervezte a Trnka-Sátor „csúcstalálkozót” is.

„D. Péter az első vallomásában azt mondta, együtt mentünk el autóval az ekecsi kavicsgödörhöz, ahol valamilyen bokor mögé mentem, majd visszaültem az autóba és hazaindultunk. A másik vallomásában már a megyeri kavicsgödörről beszélt, ahol csak annyit látott, hogy egy bokor mögé mentem, és volt ott egy ezüstszínű autó is. Harmadszorra pedig már azt mondta, hogy a tónál várt minket Sátor Lajos, akit ő rögtön felismert, én odamentem Sátorhoz, ő mondott nekem valamit, és aztán hazamentünk“ – panaszolta Vlčko az általa felfedezett részleteket, amelyek szerinte kételyeket vetnek fel.

Amikor a bíró megkérdezte tőle, emlékszik-e arra, mit csinált 2000. októberében a gyilkosság estéjén, azt felelte, nem emlékszik, mert nincs miért emlékeznie arra a napra.

Vlčko Pál

Az állítólagos elkövető hallgat

A vádlottak közül utolsóként kívánták kihallgatni Kalmár Eriket, aki a nyomozati irat szerint a merénylet egyik elkövetője volt. Mielőtt kihallgatása kezdetét vette volna, Kalmár kijelentette, hogy hajlandó vallomást tenni, azonban a felmerülő kérdésekre csak azt követően válaszol, hogy a bíróság ismertette a bizonyítékok listáján lévő szakértői véleményeket.

Mivel a vádlottnak mindehhez joga van, a bírósági elfogadta döntését, azonban a szenátus elnöke figyelmeztette a férfit: megjegyzik, és a későbbiekben figyelembe veszik azt, hogy az első adandó alkalommal nem vállalta a kihallgatást. Kalmár tehát ezúttal nem beszélt, és vallomástételére majd csak a későbbiekben kerülhet sor.

Túlélte a fejlövést

Az ügy első tárgyalási napjának utolsó megszólalója a nagymegyeri merénylet egyik károsultja volt, aki annak idején csodával határos módon élte túl a támadást.

„Tisztelt bíróság, nagyon nehéz felidéznem a dolgokat, mert amikor ez a dolog történt, engem fejbe lőttek. Mindent elölről kellett kezdenem. Teljesen elölről. (...) Azt sem tudtam, ki vagyok, mi vagyok”

– szólalt meg a férfi. 2000. október 5-én egyébként nem először lőtték meg, az egy évvel azelőtti, szintén Kocsis ellen elkövetett, sikertelen nádszegi merénylet során két golyót kapott a hátába.

„Azt tudom, hogy jött egy Octavia, és kiszállt belőle két ember. Aztán jöttek a lövések. Azt már nem tudom megmondani, ezután mi volt, mert talán én voltam az első, aki kapott” – mondta a Kocsissal annak idején nagyon jó barátságot ápoló sértett, de ennél több részletet már nem tudott felidézni. Amikor a feltételezett elkövető ügyvédje megkérdezte tőle, milyen testfelépítéssel rendelkeztek a támadók, csupán ezt felelte:

„Nehéz ezt húsz év elteltével meghatározni. Ez elég erős kávé, érti?”

Az eljárás márciusban folytatódik a Nagyszombati Járásbíróságon.

(db)