1
Archív felvétel
Megosztás
Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.
A mai LÉNYEG meghallgatható itt:
Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!
Richard Sulík gazdasági miniszter pár hete bebiztosította, hogy augusztus végéig a hazai politikusoknak legyen miről okoskodniuk, elmélkedniük, és az újságíróknak meg írniuk. A kormánypárti SaS vezetője azzal, hogy e hónap végéig adott ultimátumot, vagy ő vagy pedig Igor Matovič távozik a kabinetből, szinte minden koalíciós érintettet szóra bír, meg nyilatkozásra késztet. Főleg, ha nem a lábát lógatja valamelyik tengernél.
Ha legény a talpán, Sulík maradna még egy kicsit
Így van ezzel a legkisebb kormánypárt, a parlamentben jó esetben 4 tagú képviselői csoportocskát a magáénak tudó Za ľudí első embere. Veronika Remišová szerint az egyetlen jó megoldás Szlovákia számára, ha a jelenlegi négyes koalíció kormányoz tovább. A befektetésekért felelős miniszterelnök-helyettes úgy véli, gyávaság olyan helyzetben távozni a kormányból, amikor az országnak az egész világot sújtó inflációval, az európai energiaválsággal és az ukrajnai háborúval kell szembenéznie. Ezért aztán az a meggyőződése, hogy ha Sulík menni akar a kormányból, akkor azt ne most, hanem majd a tél végeztével tegye, ugyanis reális fenyegetést jelent, hogy Oroszország beszünteti a gázszállítást Európába és gondok lesznek az EU-ban. Tehát ha olyan nagy legény Sulík, akkor maradjon egészen tavaszig, mert most felelőtlenség és megfutamodás egy minisztercsere a gazdasági tárca élén. Annál is inkább, mert ha a liberális párt hátat fordít a többieknek, a maradék kormánypárt a fasiszták listáján a törvényhozásba bepottyant Štefan Kuffa gatyamadzagjától függene. És ez már csak azért sem lenne felemelő érzés, mert egyre többet tudhatunk meg arról, mennyire balhés arc ez a fura fazon a két parlamenti emberével együtt.
Korčok nem mozgolódik
Az SaS meg közben kissé fellélegezhet, mert a párt által a külügyminiszteri pozícióba segített Ivan Korčok szerdán cáfolta, hogy új mozgalmat alapítana. Erről állítólag szó sincs, semmilyen új politikai projektben nem vesz részt a miniszter. Szerinte inkább arra kellene fordítani az energiáinkat, hogy megállítsuk az emberek demokráciába vetett bizalmának csökkenését, aminek következtében egyre több választó csapódik a populista és szélsőséges pártokhoz.
Fico a vádemelés árnyékában
A kormánypártokon belüli mozgolódásoknak senki nem örülhetne jobban, mint a többszörös exkormányfő, Robert Fico, aki ellen gőzerővel folyik a nyomozás a korábbi ciklusok alatt végzett, maffiaszerűnek mondott ügyei miatt. Most a Smer elnökének boldogságába egy kis üröm vegyült, tekintve, hogy éppen ma derült ki, hogy az illetékes nyomozó hétfőn benyújtotta a vádemelési javaslatot a volt miniszterelnök, meg a korábbi jobbkeze, Robert Kaliňák exbelügyér ellen, hogy a többiekről – Norbert Bödörről, illetve Tibor Gašpar korábbi főzsaruról – ne is tegyünk említést. Valószínűleg ők négyen, kéz a kézben a rendőrségen belül egy bűnszervezet működtettek, hogy az akkori ellenzéket kicsinálva bebetonozzák a korrupcióra épített hatalmukat. Ez az elképzelésük már csak annyiban sem volt sikerre ítélve, hogy láthatjuk, most éppen ők szorultak ellenzéki pozícióba. Amin azonban sürgősen változtatni szeretnének, mondjuk egy előrehozott választások kierőszakolásával, amiről a legújabb népszavazási kezdeményezésük is szól. Ficóék még kaptak egy kis időt, hogy belehúzzanak az aláírásgyűjtésbe, hiszen a speciális ügyész helyettese kapásból visszaadta az ügyet a nyomozónak, azzal az utasítással, hogy az anyagot további bizonyítékokkal lenne hasznos kiegészíteni. Ám ha a detektív csapata precíz munkát végez, nincs az az új parlamenti választás, ami kirángatná a nyakig erő slamasztikából Vladimír Mečiar legjobb tanítványát.
Mit akar a nép?
De Szlovákia polgárait most leginkább az elszabadult árak és a vágtázó infláció aggasztja, meg az, hogy az egészségügy romokban áll, ugyanakkor egyre csak csökken az ukrajnai háborútól való félelmünk. Ez utóbbi megállapításon már csak azért sem csodálkozhatunk elképedve, hiszen éppen szerdán került elő annak a felmérésnek az eredménye is, amelyik szerint minden harmadik 35 év alatti szlovákiainak nincs véleménye Csehszlovákia 1968-as megszállásáról. És ez még mindig biztatóbb annál, mint ami szintén kiolvasható ebből a kutatásból. Mert arra is fény derült, miszerint a Varsói Szerződés csapatainak invázióját és az azt követő 20 éves szovjet megszállást a válaszadók 14 százaléka értékeli pozitívnak. És egy képzeletbeli szlovákiai választáson a sok megzavarodott ember ilyen arányt elérve akár a második legerősebb pártot is a parlamentbe küldhetné.
Sidó Árpád