Megosztás
Ugyanott tartunk, mint közel két évvel ezelőtt, noha azóta történt egy s más. A beruházó Panattoni tervezetével kapcsolatos két, egymásnak ellentmondó járási hivatali határozatot is megszüntetett az illetékes fellebbviteli hivatal, és ez nem kis részben a nagyudvarnoki és dunaszerdahelyi civilek szakszerű észrevételeinek köszönhető. A Hegyétével szomszédos Dunaszerdahely és Nagyudvarnok sem pártolja ennek a beruházásnak az elhelyezését.
Miről is van szó?
A Panattoni Development Company a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő cége, melynek Észak-Amerikában és Európában összesen 21 kirendeltsége működik. 2005-ben kezdték meg tevékenységüket Közép-Európában, azóta pedig összesen mintegy 10 millió négyzetméternyi alapterületű modern ipari objektumot létesítettek, többek között Lengyelországban, Csehországban, de Szlovákiában is
A Dunaszerdahely és Balázsfa (Hegyéte településrésze) közti logisztikai parkjuk első körben mintegy 29 hektáron terülne el, a 172/56-os parcellán, ami pillanatnyilag magántulajdonban lévő termőföld. Az említett területen egy 135 ezer négyzetméteres (745 x 181 méter), maximálisan 14 méter (kb. 5-6 emelet) magas csarnokot húznának fel, melyet a beterjesztett tervezetük szerint elsősorban raktározás és logisztika, másodsorban, legfeljebb 30%-ban könnyűipari munka céljából vehetnének igénybe majdani klienseik.
A 29 hektáros terület a 135 ezer négyzetméteres csarnokon kívül magába foglalna Nagyudvarnok felől egy 303 férőhelyes személyautó-, illetve egy 47 férőhelyes kamionparkolót, a tervezet szerint pedig a csarnok 144 kamiondokkolóval rendelkezne, miközben a két kijárata a tervezet szerint a kürti útra vezetne. A tervezet első variánsa szerint ezek egyike, a parkolóé a nagyudvarnoki Jasná utca és a kürti út kereszteződésére csatlakozna, míg a kamionbejárót ettől mintegy 200 méterre Dunaszerdahely felé hoznák létre. A második variáns szerint a kürti útról már csupán a logisztikai park dolgozói érkeznének, míg a kamionbejáró a síneken át vezetne egészen a II/572-es, azaz a Komáromi úttól.
A tervezett park egyik vége hozzávetőlegesen 25-30 méterre lenne a nagyudvarnoki családi házas övezet szélétől, az utolsó házaktól, és ezt az ott lakók életminőségükre, illetve egészségükre mért csapásként értékelik.
A cégnek nem ez az egyedüli terve logisztikai központra Balázsfán, távlati elképzeléseik további, az említettnél kisebb, de együttesen nagyjából hasonló méretű csarnonokra terjednek ki, egy hozzávetőlegesen ugyanekkora méretű termőföldön, mely az előbbinél közelebb helyezkedne el a balázsfai lakóövezethez, az egyik oldala pedig szintén a nagyudvarnoki családi házas övezetet súrolná.
A lakosok 2020 szeptemberében adtak hangot tiltakozásuknak a beruházás elhelyezésével kapcsolatban, született egy petíció, amit a hegyétei önkormányzat ülésén tárgyaltak meg. Ezen részt vettek a Panattoni képviselői is.
A szomszédban élő lakosok tulajdonképpen azt szeretnék elérni, hogy a beruházást olyan ipari területen helyezzék el, amelyhez nem esik ilyen közel lakózóna, és amely már nem számol termőföld megszüntetésével. Szeretnék elérni, hogy a benyújtott tervezethez szigorúbb környezeti hatástanulmányt kelljen készítenie a beterjesztőnek. Érveikről bővebben korábban ITT írtunk.
A beruházás egyik legnagyobb támogatója Bokros Ferenc, Hegyéte polgármestere, aki két éve azt nyilatkozta nekünk, hogy már 15 éve harcol azért, hogy egy ilyen beruházás megvalósulhasson a faluban. Azzal érvelt, hogy a falu mintegy félmilliós költségvetése a harmadával megnőhetne csak az ingatlanadóból befolyt pénzből.
Bokros Ferenc – archív felvétel (a szerző)
2020 őszén a tervezet környezeti hatásokat vizsgáló eljárás alatt volt a járási hivatal környezetvédelmi szakosztályánál, és az első határozatuk 2020 decemberében született meg, mely szerint a tervezetet további eljárás alá vonják, vagyis szigorúbb tanulmányt vártak volna hozzá. A beruházó fellebbezett a döntés ellen, 2021 májusában pedig az illetékes fellebbviteli szerv, a Nagyszombati Járási Hivatal megszüntette az eredeti határozatot és visszautalta az ügyet Dunaszerdahelyre. Ezt azzal indokolták, hogy a szigorúbb eljárást egyetlenegy körülménnyel támasztották alá, mégpedig hogy a beruházás a csallóközi védett vízgazdálkodási területen valósulna meg.
2021 augusztusában a tervezetet a Panattoni megbízásából kidolgozó Ekojet társaság több tanulmányt is benyújtott, melyek a logisztikai parkkal járó hanghatásokat, légszennyezést és közegészségügyi hatásokat vizsgálták.
Négy hónappal később, tavaly decemberben pedig a járási hivatal környezetvédelmi szakosztálya nem kis meglepetésre az egy évvel korábbival ellentétes határozatot adott ki, ami azt jelenti, hogy nem foglalkoznak tovább a beruházási tervezettel, ergo nincs szükség szigorúbb környezetvédelmi hatástanulmányra.
Ennek értelmében a beruházóra sokkal enyhébb feltételek vonatkoznának – visszakerültünk tehát oda, ahová a környéken lakó civilek nem szerették volna.
Született is egy sor észrevétel, amelyeket még decemberben, illetve idén januárban benyújtottak a friss határozathoz. Ezek közt szerepel Bindics Zsolté, aki a közelben lakó nagyudvarnoki polgárok kezdeményezését képviseli. Ő rámutatott, hogy a szakosztály indoklása nem felel meg a benyújtott észrevételek mennyiségének, kiterjedésének, valamint arra is, hogy a kerületi fellebbviteli szerv korábban nem azért dobta vissza az ügyet a járási hivatalhoz, mert nem értett egyet a határozattal, hanem azért, mert az túlságosan röviden volt megindokolva. Ehhez képest a járási környezetvédelmi szakosztály teljesen megváltoztatta az eredeti döntését. „Nincsenek olyan új körülmények, amelyek megindokolnák az eredeti döntés ilyen irányú megváltoztatását. Az eredeti döntést ugyanis arra alapozták, hogy vízvédelmi területen létesül a logisztikai park, ez pedig nem változott meg” – jegyezte meg.
Kiemelte, hogy a tervezet ugyan számol azzal a variánssal, amely nem a házaik tövében elhaladó harmadosztályú útra vezetné ki a kamionforgalmat, de a másik irányba történő kijárat érvelése szerint nem felel meg a törvényi követelményeknek. Egyrészt a telkek, melyen keresztülhaladna a forgalom az 572-es útig, nem képezik a beruházó tulajdonát, és semmilyen dokumentumuk nincs arról, hogy a jelenlegi tulajdonos belemenne az általuk javasoltakba, másrészt az a kijárat keresztülhalad a vasúti síneken, és ez ügyben már most ki kellett volna kérni a Szlovák Vasutak (ŽSR) álláspontját, nem csupán a területrendezési eljárás alatt. Mivel a ŽSR beleegyezése nélkül nem oldható meg a csatlakozás az 572-esre, csak a harmadosztályú 1395-ös, ún. kürti útra.
Dunaszerdahely városa ugyancsak a közlekedési hatások részletesebb vizsgálatát hiányolta, lévén hogy a tervezet nem foglalkozik azzal, hogyan növekedne meg a forgalom a dunaszerdahelyi Tesco előtti és mögötti kereszteződésben.
Bindicsék rámutattak arra is, hogy az ipari terület összes beállóhelye együttesen nagyon megközelíti az 500-as határértéket, ha a parkolók és a dokkolók számát összeadjuk (494), és ez a szám várhatóan a dokkolók nélkül is eléri az 500-at, ha megvalósulnak a beruházás további tervezett szakaszai is a kisebb csarnokokkal. Feltételezik egyúttal azt, hogy a beruházási tervezetet célzottan osztották szét több szakaszra, hogy elkerüljék a szigorúbb eljárást.
A kerületi székhelyű járási hivatal mindezt figyelembe véve május elején született határozatában ismét eltörölte a korábbi határozatot és visszautalta az ügyet a járási hivatalba.
Ezt megerősítette érdeklődésünkre Michal Deraj dunaszerdahelyi járási hivatali elöljáró is. „A járási hivatal környezetvédelmi szakosztálya ezt most újra megvizsgája majd felülbírálja, és dönt azokról az az érvekről, amelyeket a kerületi hivatal küldött” – húzta alá.
A kerületi hivatal megállapította, hogy a járási határozat megszületésekor ugyan begyűjtötték az érintettek álláspontjait, de azokat nem vették figyelembe. Figyelmeztettek arra is, hogy a beruházási tervezetet még azelőtt megítélik szakmai szempontok és a nyilvánosság szempontjai alapján, hogy döntenének a beruházás elhelyezéséről, illetve magáról az engedélyeztetésről.
„Ez alapján a környezetvédelmi szakosztálynak foglalkoznia kellett volna a nyilvánosság által benyújtott észrevételekkel is és megindokolnia, miért nem veszi figyelembe vagy miért nem tartja helyesnek azokat” – fogalmaznak.
Megerősítik, ami az egyik civil észrevételben is szerepelt, hogy az eredeti döntést nem azért szüntették meg, mert annak végső határozatában találtak kifogást, hanem mert maga a határozat csak nagyon szűkszavúan volt megindokolva. Ugyanakkor azt, hogy az eredeti határozattal ellentétes döntés szülessen járási szinten, akkor látnák indokoltnak, ha az összhangban lenne a benyújtott észrevételekkel, és az érintetteknek nem lennének alapvető kifogásaik a beruházás ellen.
A kerületi hivatal leszögezte, az eredeti határozattal értenek egyet, ami a szigorúbb környezetvédelmi eljárás mellett foglalt állást, különösen azért, mert a jelenlegi beruházási tervezet nem a teljes beruházás méretét tükrözi. Vagyis megállapítható, hogy további csarnokokat terveznek.
Érdekes adalék az egész ügyhöz, hogy a járási hivatal környezetvédelmi szakosztályának vezetőjét, Cséri Gabirellát a decemberi döntés óta Deraj visszahívta. A járási elöljáró részben őt sejti azok mögött a támadások mögött, amit csallóközi polgármesterek egy csoportja ellene indított. Mint arról korábban részletesen írtunk, bizonyos polgármesterek petíciót indítottak a járási elöljáró ellen, annak leváltása érdekében, és azt elküldték a belügyminisztériumba. A petícióra több polgármester aláírása is úgy került fel, hogy vagy nem is tudott róla, vagy úgy hitte, egy teljesen más kezdeményezést ír alá. A petíció egyik kezdeményezője éppen a hegyétei polgármester, Bokros Ferenc volt, akivel Deraj a község lakosaként is többször konfliktusba került. Négy éve a választásokon is indult vele szemben polgármesterjelöltként.
Michal Deraj
Deraj egyébként már két évvel ezelőtt, röviddel azután, hogy kinevezték, negatívan állt a hegyétei projekthez. "Ez a projekt felülmúlja a józan eszet!" – mondta akkoriban, és elmondása szerint ma sem érti, hogy miért ragaszkodnak a beruházók ehhez a területhez, mikor arra sokkal alkalmasabb területek vannak a régió már meglévő logisztikai parkjaiban, ahol termőföldet sem kéne a beruházás megvalósítása érdekében elvenni. Deraj megemlítette, hogy a nagyvállalatnak fel is ajánlott a Szlovák Földalap olyan területeket, amelyek autópálya mellett találhatók, de elutasították.
A 28 hektárnyi termőföld, amely jelenleg Csekes Erika jogász/vállalkozó tulajdonában van, aki pedig egykor Világi Oszkár partnere volt közös jogi irodájukban. A termőföldet az elmúlt években a Világi érdekeltségi körébe tartozó Agrosun társaság bérelte és művelte meg, tavaly viszont már nem vetették be – írja friss cikkében az Aktuality.sk.
Ahhoz, hogy ilyen méretű termőföldön megvalósíthassák ezt a beruházást, ki kell venni a területet a Szlovák Földalapból. Erről a járási hivatal földügyi osztálya dönthet, a kérvényhez viszont már csatolni kell egy területi végzést, ami viszont csak azt követően születhet meg, hogy döntöttek a környezeti hatásokról.
(SzT)