1
Fotó: tasr
Megosztás
A Smeres Marek Madarič csütörtökön meglépte azt, ami már egy ideje benne volt a pakliban: egyszeriben hátat fordított a kormánykoalíciónak és hivatalosan is beült a független képviselők közé. Azt mondja, betelt a pohár. Elege lett, többé nem akar olyan kabinetet támogatni, "ahol a hangadó egy olyan politikus, aki mintaként tekint a demokrácia meggyengítése és az EU-tól való elfordulás orbáni politikájára".
Nem sok személynek lehet döntő szava a koalícióban, de még így is megtévesztő volt ez a kissé rébuszosra sikeredett maďariči meghatározás. Mert most Szlovákiában több olyan góré is ott szerencsétlenkedhet a legmagasabb pozícióban, aki ilyen-olyan megfontolások miatt példaértékűnek tekinti az unióellenesnek, meg demokráciát kurtítónak tűnő politikát, amit Orbán Viktor tol.
Itt van mindjárt a pártbéli főmufti, Robert Fico, akire az agyalágyult sorosozása miatt illik a maďariči leírás. Hiszen a magyarországi "mindenért Soros György a hibás" ócskaság ámokfutássá fajult és az már erodálja az ottani demokráciát. Még a tágabb régió legjobb egyetemét, a CEU-t is beáldoznák a szarházi politizálásuk hevületében. És a bűnbakkeresésben mindig jeleskedő Fico mostanra már lecserélve a magyarellenességét, hónapok óta ezzel a bevállt produktummal hadonászik, egy Magyarországról exportált baromsággal, amit orrvérzésig lehet mantrázni. Hátha népszerűbbé teszi ez Peter Pellegrininél.
De Fico mellett ott idétlenkedik Danko is, akire szintén passzol Maďarič megjegyzése. Főleg a nemzetiek vezérének legutóbbi interjúja miatt, ahol áradozik a magyar kormányfőről, illetve annak politikájáról. Az még külön mókás is, hogy Ján Slota utóda szinte belebolondult Orbánba. Annyira, hogy még új programot is készítene a pártja számára, fideszes minta alapján. Sőt, már decemberben a parlament elé akarja vinni a sajtó működési feltételeinek szigorítását, bármit is jelentsen az. Minden arra vall, Danko készen áll arra, hogy elterelje a figyelmet a plágiumügyéről.
Persze, annak is megvan a maga bája, ahogy a nagymácsédi kettős gyilkosság után lemondó kultuszminiszter a fintorgó fődemokrata pózba vágja magát. Mert még emlékszünk az egykori Smeres héjára, aki minden alkalmat kihasznált, hogy belénk rúghasson. Hét éve nekiment a kisebbségi nyelvhasználati törvénynek, mert szerinte az elmagyarosítja a szlovák honfitársainkat, korábban meg egy durva államnyelvtörvénnyel cseszegetett bennünket, arról nem is beszélve, hogy képtelenségeket nyilatkozott a kitelepítések korszakáról. Azóta már kijózanodot az exminiszter úr, és ez a mostani bűnbánó arca valamivel szimpatikusabb.
A híreket fogyasztók zöme úgy érezheti, ez a madaričos "elegem van belőletek" több politikusra is ráhúzható. De talán mégis inkább a botrányt botrányra halmozó Dankóra illik jobban, akármennyire is sikeredett talányosra a exminiszter távozásának indoklása. Viszont az biztos, a legerősebb kormánypártnak búcsút intő honatya nem véletlenül fogalmazhatott ilyen ködösen. Mert nem csupán az SNS kapitányának orrfacsaró bűze rontja a légkört, hanem a szociáldemokratára sminkelt pártelnök múmia szaga is, ami átüt a rózsaszín balzsamon.