Bíróságra tart a Panattoni-ügy, tüntetés lesz a helyszínen!

Az előző részek tartalmából:

• A Panattoni Development Company a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő cége, melynek Észak-Amerikában és Európában összesen 21 kirendeltsége működik. 2005-ben kezdték meg tevékenységüket Közép-Európában, azóta pedig összesen mintegy 10 millió négyzetméternyi alapterületű modern ipari objektumot létesítettek, többek között Lengyelországban, Csehországban, de Szlovákiában is

• A Dunaszerdahely és Balázsfa (Hegyéte településrésze) közti logisztikai parkjuk első körben mintegy 29 hektáron terülne el, a 172/56-os parcellán, ami pillanatnyilag magántulajdonban lévő termőföld. Az említett területen egy 135 ezer négyzetméteres (745 x 181 méter), maximálisan 14 méter (kb. 5-6 emelet) magas csarnokot húznának fel, melyet a beterjesztett tervezetük szerint elsősorban raktározás és logisztika, másodsorban, legfeljebb 30%-ban könnyűipari munka céljából vehetnének igénybe majdani klienseik.

• A 29 hektáros terület a 135 ezer négyzetméteres csarnokon kívül magába foglalna Nagyudvarnok felől egy 303 férőhelyes személyautó-, illetve egy 47 férőhelyes kamionparkolót, a tervezet szerint pedig a csarnok 144 kamiondokkolóval rendelkezne, miközben a két kijárata a tervezet szerint a kürti útra vezetne. A tervezet első variánsa szerint ezek egyike, a parkolóé a nagyudvarnoki Jasná utca és a kürti út kereszteződésére csatlakozna, míg a kamionbejárót ettől mintegy 200 méterre Dunaszerdahely felé hoznák létre. A második variáns szerint a kürti útról már csupán a logisztikai park dolgozói érkeznének, míg a kamionbejáró a síneken át vezetne egészen a II/572-es, azaz a Komáromi úttól.

• A tervezett park egyik vége hozzávetőlegesen 25-30 méterre lenne a nagyudvarnoki családi házas övezet szélétől, az utolsó házaktól, és ezt az ott lakók életminőségükre, illetve egészségükre mért csapásként értékelik.

• A cégnek nem ez az egyedüli terve logisztikai központra Balázsfán, távlati elképzeléseik további, az említettnél kisebb, de együttesen nagyjából hasonló méretű csarnonokra terjednek ki, egy hozzávetőlegesen ugyanekkora méretű termőföldön, mely az előbbinél közelebb helyezkedne el a balázsfai lakóövezethez, az egyik oldala pedig szintén a nagyudvarnoki családi házas övezetet súrolná.

• A lakosok 2020 szeptemberében adtak hangot tiltakozásuknak a beruházás elhelyezésével kapcsolatban, született egy petíció, amit a hegyétei önkormányzat ülésén tárgyaltak meg. A szomszédban élő lakosok tulajdonképpen azt szeretnék elérni, hogy a beruházást olyan ipari területen helyezzék el, amelyhez nem esik ilyen közel lakózóna, és amely már nem számol termőföld megszüntetésével. Szeretnék elérni, hogy a benyújtott tervezethez szigorúbb környezeti hatástanulmányt kelljen készítenie a beterjesztőnek. Érveikről bővebben korábban ITT írtunk.

• 2020 őszén a tervezet környezeti hatásokat vizsgáló eljárás alatt volt a járási hivatal környezetvédelmi szakosztályánál, és az első határozatuk 2020 decemberében született meg, mely szerint a tervezetet további eljárás alá vonják, vagyis szigorúbb tanulmányt vártak volna hozzá. A beruházó fellebbezett a döntés ellen, 2021 májusában pedig az illetékes fellebbviteli szerv, a Nagyszombati Járási Hivatal megszüntette az eredeti határozatot és visszautalta az ügyet Dunaszerdahelyre.

• 2021 augusztusában a tervezetet a Panattoni megbízásából kidolgozó Ekojet társaság több tanulmányt is benyújtott, melyek a logisztikai parkkal járó hanghatásokat, légszennyezést és közegészségügyi hatásokat vizsgálták. Négy hónappal később, 2021 decemberében pedig a járási hivatal környezetvédelmi szakosztálya nem kis meglepetésre az egy évvel korábbival ellentétes határozatot adott ki, ami azt jelenti, hogy nincs szükség szigorúbb környezetvédelmi hatástanulmányra.

• Született is egy sor észrevétel, amit 2021 decemberében és 2022 januárjában nyújtottak be. Ezek közt szerepel a felháborodott polgárokat képviselő nagyudvarnoki Bindics Zsolté is, aki több fontos részletre rámutatott, melyeket ITT részleteztünk.

• Dunaszerdahely városa az elejétől fogva a közlekedési hatások részletesebb vizsgálatát hiányolta, és részletes környezetvédelmi hatástanulmány elkészítését szorgalmazta.

• A kerületi székhelyű járási hivatal mindezt figyelembe véve 2022 május elején született határozatában ismét eltörölte a korábbi határozatot és visszautalta az ügyet a járási hivatalba. Ismét azzal érveltek, hogy ugyan begyűjtötték az érintettek álláspontjait, de azokat nem vették figyelembe. Emlékeztettek arra, hogy az eredeti döntést nem azért szüntették meg, mert annak végső határozatában találtak kifogást, hanem mert maga a határozat csak nagyon szűkszavúan volt megindokolva. Hozzátették ugyanakkor, hogy amiatt is szükségesnek tartják a részletes környezetvédelmi hatástanulmányt, mivel az építkezés nem zárul le ezzel az egy csarnokkal, hanem a jövőben továbbiakkal folytatódna.

• A Panattoni 2022 áprilisában kikérte a közlekedésügyi minisztérium álláspontját a tervezetük második variánsában szereplő vasúti kereszteződésről, a minisztérium válaszában pedig úgy ítélte meg, hogy az egyetlen lehetséges megoldás a felüljáró az 572-es út irányába.

• 2023 márciusának végén a járási hatóság – immár új vezetővel ugyanarra jutott, mint elődje, vagyis hogy nincs szükség részletes hatástanulmányra. Kissé alibistának tűnő módon – a kerületi érvelésre reagálva kifejtették, hogy a projekt tervezete nem utal arra, hogy az egy nagyobb beruházás első szakasza lenne, sőt, a javaslattevő szerint egy egészként kezelendő. Helyt adtak viszont annak a követelésnek, hogy a logisztikai parkból egy felüljárón haladjanak ki a kamionok az 572-es út felé.

• 2023 augusztus végén a Panattoni sajtóhírben közölte, hogy pozitívan bírálta el a vállalat logisztikai csarnokára vonatkozó tervezetét a fellebbviteli hatóság, a kerületi székhelyű, Nagyszombati Járási Hivatal, megerősítve a járási határozatot.

Az Enviroportálra három héttel azt követően sem került fel a jogerős döntés, hogy arról a Panattoni elsőként, sajtóhírben beszámolt. Portálunknak azonban sikerült megszereznie a határozatot, melyben tulajdonképpen Bindicsék fellebbezését elintézték annyival, hogy későn adták be, míg a további, kevésbé részletes beadványokra rutinból reagáltak.

Dunaszerdahely a májusi fellebbezésében továbbra is a részletes környezetvédelmi hatástanulmányt szorgalmazta, rámutatva, hogy a járási hivatal a döntéshozatalakor nem egy valós állapotból indult ki, és elsősorban a beruházást érintő kereszteződések megoldásaira hivatkozott. Két ilyen kereszteződés releváns, az egyik a logiszikai parktól kivezető út és az 572-es, pedig ez utóbbi és a 63-as idegtépő kereszteződése, ahol csúcsforgalom idején (néha azon kívül is) szinte lehetetlen kijutni a főútra. A 63-as kereszteződésnél a beruházó tervezetéhez mellékelt közlekedési tanulmány is megjegyzi, hogy az már ma is túlterhelt, éppen ezért körforgalmat javasolnak – viszont ezt nem elvárásként fogalmazzák meg, amit a beruházás megvalósításáig ki kellene alakítani, csupán – meglehetősen lezseren – jövőbeli megoldásként kínálják, addig pedig ideiglenes megoldást javasolnak, ami tulajdonképpen letérősávok kialakítását foglalja magába. Dunaszerdahely szerint éppen ez az ideiglenes állapot teszi bizonytalanná a helyzetet, a jogerős kerületi határozat viszont nem visz közelebb a megoldáshoz.

A Valkai Norbert vezette hegyétei képviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy a falu álláspontját még az előző testület fogadta el, és az még hét csarnokra vonatkozott, miközben az 572-es útra történő csatlakozással csupán a beruházás második szakaszában számoltak. Mivel a tervezet már számos részletében változott, semmisnek tekintik a falu eredeti álláspontját, rámutattak ugyanakkor arra is, hogy a falu korábban nem vette figyelembe a nyilvánosság észrevételeit, sem az 522 lakos által aláírt petíciót a beruházás ellen. Emiatt pedig azt követelték, hogy a módosított tervezethez kérjék ki a falu új álláspontját. A kerületi székhelyű járási hivatal viszont ezt elintézte azzal, hogy a hegyétei önkormányzat 2020-ban a 2-es variánssal értett egyet, ami lényegében a mostanit jelenti, emellett azzal is érveltek, hogy a közigazgatási eljárásban a polgármester képviseli a falut, álláspontját pedig a szerv nem kérdőjelezi meg.

A harmadik észrevételt egy nagyudvarnoki lakos nyújtotta be, aki tömören arra mutatott rá, hogy a beruházás túl közel esik a lakóövezethez, amely így maximálisan ki lesz téve a logisztikai park megépítésével, majd működésével járó negatív hatásoknak. A fellebbviteli szerv erre a határozatában úgy reagált, hogy az egészségügyi kockázatokat elsősorban a zaj jelentheti, ám az akusztikai tanulmányban javasolt megoldás – zajvédő fal és zöld sáv – meggátolja, hogy a zaj az egészségügyi határérték fölé emelkedjen. Megjegyzik ugyanakkor, hogy a közlekedésből adódó zajhatások már most is túllépik jelentősen, 5-7 dB-el túllépik a határértéket, mivel azonban a kamionforgalmat az 572-es út felé terelik az aktuális variáns szerint, így a közlekedési zajból adódó többlet már „csekély” lesz.

Bindics Zsolték fellebbezése azonban ezek mellett más releváns kifogásokat is tartalmazott. Ezek közt rámutattak olyan eljárásbeli hibákra, melyeket a járási hivatal környezetvédelmi osztálya követett el, és melyekre korábban a kerületi határozatban is felhívták a figyelmüket. Ezek közt szerepel, hogy mivel első fokon a járási hivatal vezeti az eljárást az ügyben, nem szükséges csak a résztvevők (pl. a beruházó) által benyújtott tanulmányokra hagyatkoznia, hogy a valós állapotot felmérje. Némely tanulmány esetében viszont a fellebbezők hiába mutattak rá releváns részletekre, a hivatal ezt elintézte azzal, hogy nem kompetens felülbírálni, megkérdőjelezni a benyújtott tanulmányokat, illetve azok eredményét.

Bindics megkeresésünkre kifejtette, hogy logikai hézagokra, ellentmondásokra mutattak rá. Például arra, hogy a közlekedésmérnöki tanulmányhoz 2020. november 12-én végezték a felmérést a kürti úton – olyankor, amikor egy állami rendelet szerint a covid-járvány miatt éppen kijárási korlátozás volt érvényben, ami a tanulmányhoz felhasznált adatokat meglehetősen torzíthatta.

A tanulmányban aztán ezeket az adatokat használták fel egy 2026-os és 2041-es közlekedési prognózis felállításához. Bindics Zsolt szerint ilyen adatokkal nem észszerű dolgozni, a járási szerv viszont ezt elintézte azzal, hogy nem hivatott felülbírálni a felmérés eredményét.

Figyelmeztettek arra is, hogy az 572-es út felé kivezető útszakasz megvalósíthatóságával sem igazán foglalkoztak, pedig az ezzel kapcsolatos kételyekre is rámutattak már korábban. Ezt az útvonalat a logisztikai parkba érkező és onnan induló kamionok használnának, a Balázsfa határában lévő Báger tó, valamint napelempark közti szakasza viszont elég keskeny, amit a fellebbező fotókkal is dokumentált.

A napelempark kerítésétől a tóig egy ponton 9,64, egy másik helyen pedig 9,96 métert mértek. Erre a szakaszra 7,5 méteres útszakaszt javasolt a beruházó, további 2 x 75 cm-s betonozatlan sávval, és amennyiben szükséges, a tó felől betonfallal. Bindics Zsolt viszont a fellebbezésében felhívta a figyelmet arra, hogy a kerítéstől mintegy hét méterre a tó partja a vízig lejt, emellett egyáltalán nem került bele a dokumentációba, hogy ilyen utaknál szükséges betartani az út tengelyétől mindkét irányba számított 15 méteres védelmi zónát.

A baloldali zöld kerítés és a tó között, a villanyvezetékek alatt kellene elférnie a kétsávos kamionútnak

Ugyancsak felhívták a figyelmet a zajhatásra, amivel kapcsolatban már a beruházó által készíttetett tanulmány is megállapította, hogy a közlekedési zaj szintje meghaladja az egészségügyi határértéket a kürti úton, ahol a beruházástól 26 méterre lenne a lakóövezet. Figyelmeztettek rá, hogy a beruházás megvalósításával ennek a zajszintnek a határértéken belülre történő csökkentése gyakorlatilag lehetetlenné válik. Erre a járási szerv az első körben – amikor még a kamionokat a kürti útra vezették volna ki – egyáltalán nem reagált, míg a következő körben is csak meglehetősen alibistán, miszerint nem áll módjukban megkérdőjelezni a felmérést.

Bindics Zsolt emlékeztetett arra is, hogy a beruházás vélhetően nincs összhangban a megyei területrendezési tervvel, amit viszont senki nem vizsgált meg – a járási szerv pedig elintézte azzal, hogy a korábban benyújtott fellebbezésben rosszul számozták meg a területrendezési terv azon részét, amely ezzel foglalkozik. Ezt Bindics is elismerte, viszont szerinte továbbra is érvényes, hogy a szerv nem mérte fel a valós helyzetet, tehát nem kereste meg maga a megye területrendezési terv ide vonatkozó részét.

Ez a terv Hegyétét nyolcas, Nagyudvarnokot pedig kilences kategóriájú településközpontként írja le, amelynek területére csupán olyan gazdasági tevékenységet engedélyez, amely lokális vagy mikroregionális funkciót lát el. Hegyéte területrendezési terve szintén jogerős, amely pedig nem mezőgazdasági jellegű tevékenységre, illetve raktározásra jelölte ki ezt az ún. ipari övezetet. Bindicsék ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy ez a megfogalmazás nincs ellentétben a megyeivel, összhangban viszont csak akkor lesz vele, ha ez a bizonyos tevékenység legfeljebb regionális jelentőségű marad, míg a Panattoni beruházása inkább országos vagy nemzetközi jelentőséget sejtet.

Fellebbezésükben hangsúlyozták azt az érvet is, miszerint a beruházási tervezet összesen 350 személy- és teherkocsiparkolót, továbbá 144 kamiondokkolót foglal magába. A 494 állóhely pedig már annak határán mozog, amelynél a közlekedésügyi minisztérium általában már az EIA-, tehát a részletes környezeti hatástanulmány elkészíttetésére hajlik. A járási közigazgatási szerv erre korábban azzal reagált, hogy a dokkolók nem tekinthetők parkolóknak, mivel ezek a beruházás értelmét adják meg az átrakodással, Bindics szerint viszont ez az érv azért nem állja meg a helyét, mivel a törvény nem is parkolókról fogalmaz, állóhelyként viszont a dokkoló is értelmezhető, mivel a logisztikai park területén egyidejűleg 494 személy- vagy tehergépjármű állhat egy helyben szabályszerűen.

„Mi úgy gondoljuk, hogy jó egy ilyen beruházás, de például hiába tartunk szépnek egy modern traktort, nem szeretnénk, ha az a hálószobánkban parkolna” – összegezte a helyzetet Bindics Zsolt.

Kiemelte, miután az elbírálás legutóbbi körébe a fellebbezésük nem kapott teret, a bírósághoz fordulnak, és kérni fogják, hogy előzetes intézkedésként tiltsák meg az építkezést, ha esetleg addig megszületne Hegyétén az építkezési engedély.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy szeptember 22-én, 13 órától a megyei önkormányzat képviselői ellenőrzést tart a helyszínen, melyen előreláthatólag részt vesz a megyeelnök, a beruházó képviselője és a polgármester is. Ezzel egyidejűleg tiltakozó akciót is szerveznek a nagyudvarnoki Akácfa utcához, amely határos a beruházás tervezett területével.

(SzT)