Kennedyt nem, de Sátor Lajost megölte – Horváth Lehel 20 évet kapott a maffiagyilkosságokért

A Legfelsőbb Bíróság minden vádpontban bűnösnek találta Horváth Lehelt, ezzel véget vetve a csótfai (Dunaszerdahelyi járás) férfi ellen három és fél éve zajló eljárásnak.

Horváth Lehelt 20 év fegyházbüntetésre ítélték az alábbi bűncselekmények miatt:

• a dunaszerdahelyi maffia támogatása,


• Sátor Lajos meggyilkolása,


• Reisz Andor holttestének ledarálása,


• Karika Csaba likvidálása,


• D. János és L. Gellért holttestének elásása,


• valamint egy 1,5 millió eurós lopás miatt ítélték el.

A Legfelsőbb Bíróság egy vádpontot – a Sátor-gyilkosságot – leszámítva módosította a bűncselekmények jogi kvalifikációját.

A Sátor-féle bűnszervezet “támogatását” Horváth esetében a bűnszervezet “segítésére” cserélte a Legfelsőbb Bíróság szenátusa.

A többi gyilkosság kapcsán a Legfelsőbb Bíróság egyrészt azt törölte ki az első fokú ítéletből, hogy a bűncselekményeket Horváth Lehel veszélyes csoportosulás tagjaként követte el. A fellebviteli bíróság ezt azzal indokolta, hogy veszélyes csoportosulás tagjaként csak akkor lehet bűncselekményt elkövetni, ha valaki az adott bűnszervezet tagja, ez pedig Horváth esetében nem állt fenn – mivel “csak” segítette a maffiát, és nem tagozódott be annak hierarchiájába.

Ami a gyilkosságokat illeti, a Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint a Sátor Lajos ellen 2010. december 2-án véghezvitt gyilkosság elkövetője Horváth Lehel volt, a további négy emberölési ügyben pedig a bűnsegéd szerepét töltötte be. Karika Csabát 2003-ban ő “adta le” Sátor Lajos sírásóinak, Reisz Andor holttestét 2006-ban ő darabolta föl majd darálta le, D. Jánost és L. Gellértet pedig 2007-ben Sátor parancsára ő ásta el markolójával a saját telkén.

Az 1,5 millió eurós lopás jogi kvalifikációján is módosítottak, ugyanis ezért már nem 5-től 12 évig, hanem az új büntetőtörvénykönyv szerint 3-tól 10 évig terjedő büntetés jár. Ez a módosítás – ahogy a többi is – kozmetikai módosításnak számít.

Megúszta az életfogytiglant

Ami viszont az ítélet büntetésről szóló részét illeti, a Legfelsőbb Bíróság jelentősen mérsékelte a Horváth Lehelre előzőleg a Specializált Büntetőbíróság által első fokon kirótt, életfogytig tartó szabadságvesztést. Az enyhítésre éppen azért kerülhetett sor, mert a gyilkosságok kvalifikációjából kikerült a “veszélyes csoportosulás tagjaként” minősítés, így pedig lehetőség nyílt 25 évnél alacsonyabb büntetést adni.

A Legfelsőbb Bíróság méltányolta Horváth Lehel kezdeti együttműködését a hatóságokkal, valamint figyelembe vette azt is, hogy a bűncselekmények elkövetése óta évtizedek teltek el. Ebből kiindulva Horváthot 20 év szabadságvesztésre ítélték, amit a legszigorúbb büntetés-végrehajtási fokozatban, vagyis fegyházban kell letöltenie.

Az ítélet jogerős.

Ahogy a bíróság kihirdette a büntetés mértékét, Horváth a jelenlévő újságírók felé fordult, és tapsot imitált. Ahhoz képest, hogy az első fokú eljárás során olyan dolgokat művelt, amiket tárgyalóterem azelőtt még nem látott, viszonylag mérsékelten fogadta az ítéletet.

Mielőtt az őrök kivezették a tárgyalóteremből, a Sátor-gyilkosság ügyében korábban tett beismerésére utalva csak ennyit mondott:

"Írásban beismertem, hogy én öltem meg Kennedyt. Remélem, elítélnek érte!"

Horváth Lehel büntetőügye három és fél év pereskedés után került újra a Legfelsőbb Bíróságra, miközben már ezen bűnügyek miatt négy évet töltött előzetes letartóztatásban. A vádlott idén júliusban ezért szabadlábra is kerülhetett volna, ám a Legfelsőbb Bíróság 2024. június 19-én úgy döntött, hogy októberig meghosszabbítják a vizsgálati fogságát. Ezt törvényes keretek között tették meg, mivel a különösen súlyos bűnügyekben további – rendkívüli – egy év (tehát összesen öt év) előzetes letartóztatást engedélyez a törvény.

A Horváth Lehel elleni büntetőperek kronológiája:

• 2021. február 23-án első fokon vádat emeltek ellene a Specializált Büntetőbíróságon.
• 2021. november 23-án ugyenez a bíróság első fokon életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte.
• 2022. szeptember 7-én másodfokon a Legfelsőbb Bíróság az ügyet visszautalta a Specializált Büntetőbíróságra.
• 2023. február 7-én a Specializált Büntetőbíróságon újraindult az ügy első fokú tárgyalása.
• 2024. február 23-án a megismételt első fokú büntetőper során Horváth Lehelt újra életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték.

Miért tett panaszt az ítélet ellen?

Horváth Lehelnek többféle panasza is volt az ítélet, illetve a megismételt elsőfokú eljárás ellen. Álláspontja szerint megsértették alapvető emberi jogait és a védelemhez fűződő jogát is. Ezeket összesen húsz pontban foglalta össze.

Többek között kifogásolta a vádpontok jogi minősítését, például azt, hogy szerinte a gyilkosságokat nem követhette el veszélyes csoportosulás tagjaként, mivel nem volt konkrétan betagozódva a Sátor-féle maffia hierarchiájába. A vádlott a legsúlyosabb eljárásbeli hibának azt tartja, hogy a második, megismételt büntetőper első tárgyalásán az ügyész nem ismertette számára a vádiratot.

Horváth azt is sérelmezte, hogy a bírósági tárgyalásokon nem fordítottak le számára mindent magyar nyelvre, tehát hiányosnak vélte a tolmácsolást. Bár ezen a ponton azt is érdemes megjegyezni, hogy Horváth régebbi rendőrségi kihallgatásain és büntetőperein végig szlovák nyelven beszélt, ezen csupán a legutóbbi, megismételt pere során változtatott – azóta már csak magyarul szólalt meg a tárgyalóteremben.

Hangsúlyozta azt is, hogy a bíróság nem vette figyelembe egészségügyi állapotát, amely az évekig tartó előzetes letartóztatásban jelentősen romlott. Saját elmondása szerint a Specializált Büntetőbíróságon tartott második büntetőper idején végig alkalmatlan volt a védekezésre.

A vádlott panasszal élt annak kapcsán is, hogy 2016-ban, amikor együttműködésbe fogott a rendrőséggel, a nyomozók büntetlenséget ígértek számára – fellebbezésében ezt egy hangfelvétellel is alátámasztotta.

Panaszában Horváth hosszasan bírálta az ellene felsorakoztatott különböző tanúk, főként Nagy Zsolt és Bugár György jellemét és szavahihetőségét, emellett kiemelte, hogy az eljárás során – az említett tanúk is – alaptalanul démonizálták a személyét. Horváth érvelésének fontos részét képezte az is, hogy a második első fokú ítélet olyan tanúvallomásokra is hivatkozik, amiket csak az előző tárgyalássorozat során ismertettek, a második során már nem. “Éppen ezért törvénytelen az előző ítélet” – magyarázta Horváth.

A vádlott továbbá kifogást emelt a róla készült egyik pszichiátriai szakvélemény ellen is, amiben megállapították, hogy disszociális személyiségzavarral küzd. Ez a zavar a szakértők szerint gyermekkortól fennáll, ugyanakko Horváth azzal érvelt, hogy a múltbéli, gyermekelhelyezési perében róla készült szakvélemények nem állapították meg nála ezt a diagnózist, és a Dunaszerdahelyi Járásbíróság annak idején az ő gondozásába utalta négy, akkor még kiskorú gyerekét.

Horváth ezen felül kitartott amellett, amivel a legutóbbi eljárásban is érvelt: elmondása szerint ő Sátor Lajost nem gyilkolta meg, annak halála csak színjáték volt. Hozzátette: a maffiavezért tudomása szerint 2012-ben Kádár Krisztián végezte ki az elhagyatott, alistáli (Dunaszerdahelyi járás) Kukorica csárdában.

Horváth Lehel zárójavaslatában azt kérte a Legfelsőbb Bíróságtól, hogy mentsék föl őt a vádak alól, vagy pedig szüntessék meg a Specializált Büntetőbíróság ítéletét, és utalják vissza az ügyet első fokra egy másik szenátusnak.

“Mérgezett fának csak mérgezett gyümölcse lehet” – mondta végezetül Horváth, utalva az általa jogellenesnek tartott eljárásra.

Horváth Lehel ma is szabad ember lehetne

2016-ban Horváth Lehel volt az, aki önként jelentkezett a rendőrségen, és hajlandó volt tanúskodni a Sátor Lajos-féle dunaszerdahelyi bűnszervezet még élő tagjai ellen. A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) rendőrei ettől fogva együttműködő gyanúsítottként tartották számon Horváthot, aki szabadlábon maradhatott, majd útmutatásai alapján a rendőrök két “fehér ló”, vagyis stróman maradványait is megtalálták a csótfai (Dunaszerdahelyi járás) férfi telkén.

2016 májusában a rendőrség elegendő bizonyítékot gyűjtött össze ahhoz, hogy a dunaszerdahelyi maffiózókat előzetes letartóztatásba helyezzék. Egyedül a bűnszervezet legfőbb hóhéra, Nagy Zsolt “Csonti” menekült el a rajtaütések elől.

2016 augusztusában Horváth Lehel interjút adott lapunknak, melyben elismerte, hogy 2010-ben ő lőtte le Sátor Lajost.

Mindössze néhány órával az interjú megjelenése után a rendőrség elfogta Nagy Zsoltot, aki Horváth birtokától mindössze pár kilométerre bújkált egy víkendházban. Ezzel beigazolódni látszott az a feltételezés, amelyet Horváth lapunknak adott interjújában is jelzett, miszerint a rendőrökkel történő együttműködése miatt Nagy meg akarja gyilkolni őt.

A fordulat: Horváth Lehel vizsgálati fogságban

Már közel két éve voltak előzetesben az alvilági csoport tagjai, amikor újabb hír sokkolta a környéket: Horváthot és egyik fiát előzetes letartóztatásba helyezték, miután 2018 márciusában otthonukban egy szóbeli konfliktust követően súlyosan bántalmazták Horváth Lehel akkori feleségét, akit emberölés céljából az otthonukban tartott oroszlán elé vetettek, ám az oroszlán végül nem bántotta a nőt.

2020. április 9-én a Nagyszombati Járásbíróság Horváthékat felmentette a vádak alól. Bár a bíró valószínűsítette, hogy Horváthék elkövették a gyilkossági kísérletet, ám meg voltak kötve a kezei, mivel az ügy két koronatanújának (Horváth bántalmazott felesége és egyik lánya) kihallgatása közben a dunaszerdahelyi rendőrség olyan súlyos eljárásbeli hibákat vétett, hogy a törvénytelen módon rögzített vallomásokat a bírósági szakaszban nem lehetett felhasználni.

Horváth és fia az első fokú felmentést követően kiszabadultak a vizsgálati fogságból, ahol két évet töltöttek. Horváth ezután csak egy hetet volt szabadlábon. Mivel az ügyész úgy látta, hogy a felesége ellen elkövetett bűncselekménnyel megszegte a hatóságokkal kötött alkut, Horváthot 2020 áprilisában újra előzetes letartóztatásba helyezték a dunaszerdahelyi maffiaügyek miatt.

Felmentés, majd újratárgyalás

Horváth Lehelt ellen 2021 februárjában történt vádemelés a maffiaügyek miatt, majd 2021 novemberében – először – a Specializált Büntetőbíróság minden vádpontban bűnösnek találta, és nem jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztést szabtak ki rá.

Az elítélt álláspontja ekkor nagyot fordult, és miközben kivezették a tárgyalóteremből, azt találta mondani, hogy Sátor Lajos életben van.

A vádlott fellebbezett az életfogytiglan ellen, majd a Legfelsőbb Bíróság egy évvel később visszadobta az ügyet a Specializált Büntetőbíróságra. A fellebviteli szerv többek között azzal indokolta a döntését, hogy:

• indokolatlanul állapították meg az eredeti ítéletben, hogy az életfogytig tartó büntetésen kívül más nem is jöhetett szóba Horváth Lehel esetében.
• Az első fokú ítélet egyáltalán nem vette figyelembe Horváth Lehel korábbi hatóságokkal való együttműködését, és a bíróság nem foglalkozott azzal sem, hogy a vádlott korábban milyen mértékben járult hozzá a Sátor-féle maffia által elkövetett bűncselekmények felderítéséhez.
• A Reisz Andor, D. János, L. Gellért és Sátor Lajos sérelmére elkövetett gyilkosságok esetén nem került bizonyításra, hogy Horváth részéről szándékos emberölésekről volt szó.
• Alaptalanul állapították meg az ítéletben, hogy Horváth Lehel otthona rejtekhelyként szolgálhatott Sátor Lajos számára.
• A Karika-gyilkosság esetében nem értékelték ki a vádlott védekezését, és az általa elmondottakat nem konfrontálták Sátor bérgyilkosainak (Nagy Zsolt és Bugár György) tanúvallomásaival.

Az első fokú eljárást emiatt meg kellett ismételni. Az új büntetőper 2023 februárjában indult, és ebben az eljárásban Horváth már következetesen tagadta azt, hogy megölte volna Sátor Lajost, és minden vádpontban ártatlannak vallotta magát.

A bazini Specializált Büntetőbíróságon megismételt eljárás nehézkesen zajlott. Horváthnak folyamatosan egészségügyi panaszai voltak, többször is mentő szállította el őt a bíróságról. A tárgyalássorozat egy évig tartott, majd a Specializált Büntetőbíróság újra bűnösnek találta őt, és a 2021-es ítélethez hasonlóan ezúttal is életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték.

A Legfelsőbb Bíróság előzőleg legfőképp azt kifogásolta, hogy ha Horváth Lehel nem volt a bűnszervezet tagja, csupán támogatója, akkor nem lehet a gyilkossági ügyekben úgy minősíteni az emberöléseket, hogy azokat veszélyes csoportosulás tagjaként követte el.

A Specializált Büntetőbíróság azonban 2024. februári ítéletében újfent nem értett egyet a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásával, és a megismételt eljárásban is ugyanúgy minősítette ezeket a bűntényeket, mint az első eljárás során. Ez azért történt, mivel a szenátus úgy véli, hogy a szándékos emberölés esetén a törvény lehetővé teszi a “veszélyes csoportosulás” minősítését anélkül, hogy a tettes a konkrét bűnszervezet tagja legyen. Utóbbit egyébként az első fokú szerv soha nem állította, Horváthot eleve a bűnszervezet támogatásával vádolták és nem azzal, hogy annak tagja lett volna.

“A bíróság megállapítja, hogy ezt leszámítva a Legfelsőbb Bíróság minden észrevételét bedolgozta az új ítéletbe” – szögezte le a 2024 februárjában hozott új ítéle kapcsán Pamela Záleská, az ügyben eljáró bírósági szenátus elnöke.

Februárban a bíróság továbbá megállapította:

Semmi nem indokolta az életfogytiglannál enyhébb büntetés kiszabását, sőt, a törvény az ilyen mértékű bűncselekmények esetén életfogytiglant ír elő.

A Legfelsőbb Bíróság korábban felhívta a Specializált Büntetőbíróság figyelmét arra, hogy az előzőleg kiszabott életfogytig tartó büntetés nem méltányolta Horváth Lehel korábbi rendőrségi együttműködését. A Specializált Büntetőbíróság azonban úgy véli, sem az előző, sem az új eljárásban nem teljesült semmilyen törvényi feltétel ahhoz, hogy az életfogytiglant mérsékeljék. Egyrészt a Horváthról szóló elmeszakértői vélemény prognózisa sem pozitív, másrészt pedig a vádlott nem ismerte be bűnösségét és nem tanúsított megbánást.

A szenátus elnöke, Pamela Záleská a 2024. február 23-án hozott ítélet indoklásában ismételten hangsúlyozta:

A bűncselekmények brutális mivolta, a “vadállati” gyilkossági módszerek, Reisz Andor holttestének feldarabolása és ledarálása, valamint az, hogy egyes sértetteknek saját sírjuk kiásását is végig kellett nézniük, egyszerűen nem teszik lehetővé a bíróság számára, hogy életfogytiglannál enyhébb büntetést szabjon ki.